Székesfehérvári Szemle 5. évf. (1935)

fhégyarázo előadásokat folytattuk. Előadók voltak : ápr. 1-én Dormuth Árpád a múzeum beosztásáról ; ápr. 8-án u. az Székesfehérvár XVIII és XIX sz. irodalmáról, társadalmi életéről ; ápr. 22-én Marosi Arnold a bicskei és apostagi leletekről; ápr. 29-én Radeczky Dezső a ragadozó madarakról, sólymászatról és tojásgyüjtésről ; máj. 6-án Joachim József a honfoglaláskori leletekről ; máj. 13-án Nádas József а családi címerekről ; máj. 21-én Majláti Lipót a lepkegyüjtésről ; szept. 25-én Marosi Arnold a népművelési tanfolyam hallgatóinak a régészet jelentőségéről ; okt. 21-én u. az Gizella királyné síremlékéről; nov. 25-én Dormuth Árpád a római emlékekről; dec. 2-án Marosi Arnold a tácfövenypusztai ásatásról ; dec 9-én Dormuth Árpád irodalmi emlékeikről ; dec. 16án Dr Kiss Jenő az őskorról tartottak előadást. Külső munkálatok. Külső munkálatainknak kiemelkedő pontja a tácföveny pusztai ásatás, amire okot a múzeum onnan származott római leletei szolgáltattak. Az ásatást márc. 20-án kezdtük meg egy nagyobb szabású római épület feltárásával, miközben arról értesültünk, hogy ettől nem messze szintén vannak alapfalakmelyeket megtekintve, a további teendőket illetőleg szükségesnek láttuk külön szakértő kiküldetését. Evégből a Muzeumok Orsz. Felügyelőségéhez fordultunk. A kiküldött Paulovits István, nemzeti múzeumi igazgató a látott falakon őskeresztény bazilika maradványait ismerte fel, melynek feltárására a legnagyobb gondosságot ajánlotta. Ennek alapján a bazilika felkutatásának irányítására őt kértük fel, ki azt díj nélkül vállalta, és tanácsára a munkálatok állandó felügyeletével pedig Horváth Tibor, nemzeti muzeámi gyakornokot bíztuk meg. A munkálatok eredményét a feltárt három apsziszos IV. századi keresztény templomot mint e kor legbecsesebb műemlékét vették tudomásul a szakkörök, melynek felfedezése, feltárásának május 26-án befejezett előszakasza a székesfehérvári múzeum elvitathatatlan érdeme. Osztoznak ez érdemben elsősorban Dr. Havranek József ki mint Fejérvármegye alispánja teljes odaadással karolta föl az ásatás ügyét, Marosi Arnold, dr. Paulovics István és Horváth Tibor, mint az ásatás anyagi és szellemi részeseinek intézői, Joachim József, ki a felméréseket és rajzolást végezte. Az ásatási költséget a múzeum fedezte, a földtulajdonosok kártérítését a vármegye vállalta, gróf Zichy János, Pethő József táci főjegyző, v. Laczkó Béla munkások és fogatok adásával járultak a nagy munkához, melyért köszönet illet mindenkit, ki bármivel is hozzájárult végrehajtásához. A Műemlékek Orsz. Bizottsága látva a fövenypusztai bazilika rnűtörténelmi jelentőségét, annak maradványait a hatósága alá tartozó műemlékek közé sorozta és azt május 26-án hivatalosan átvette. Az őszi ásatásokat már ő végeztette, melyek célja volt a bazilika és a hozzátartozó udvar kiterjedésének megállapítása, amit nagyjában sikerült is elérni. A múzeum e munkálatoknál márcsak mint érdekelt megfigyelő vett részt, gondoskodva arról, hogy a leletek a múzeumba kerüljenek, az újólag feltárt falak felmérése és lerajzolása megtörténjék, amit Joachim József volt szíves elvégezni. Ily módon rögzítettük a már kibontott részek eredeti állapotát. Ez főként azért volt szükséges, mert a falak konzerválásáról gondoskodás nem történt és eredeti képük a tél folyamán könnyen megváltozhat Kisebb ásatásaink voltak Iszkaszentgyörgyön, ahol értékes germán sírlelet került a véletlen folytán felszínre és annak környékét kutattuk át, Iváncsán római őrtorony alapfalait tártuk föl, Sárosdon egy XI—

XII. századi temető csontvázaival gazdagította a múzeum antropológiai anyagát, Csákberényben római épületet ástunk ki, Lovasberéuy határában a muzenm engedélyével és megbízásából Dr. Brunner István végzett értékes és érdekes kutatásokat, számos adattal gazdagítva a község őstörténetét. Helyszíni szemlét tartottunk a Kitapostagon feltárt bronzkori temető területén számos leletet is szerezve, Kislángon az ott talált őslénymaradványók lelőhelyén, Nagylángon kerestük a Dom- 97 -