Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Juhász József . része csaknem kizárólag a mai\ Fejér megye északkeleti részére lokalizálódott. Ha ugyanis az Óbuda és Fehérvár közti vidékre helyezhető hat helynevet vizsgáljuk, azt látjuk, hogy közülük négy utal Fejér megyének említett vidékére, amelyhez Kézai feltételezett származási helye igen közel esett. Egyrészt ebből magyarázható, hogy Kézai miért helyezte ide krónikájának említett részét. Különben pedig ez a vidék, amely a római népvándorlási kornak számos emlékét őrizte, alkalmas is volt mondaképződesre. Mert hogyan jön létre egy helyi monda? Úgy, hogy az egyszerű nép az ő naiv képzeletével valamely történelmi emlék, vagy különös természeti tárgy magyarázatára kitalál egy történetet és azt az illető objectumhoz hozzáfűzi. Kérdés már most, hogy Kézai pannóniai hún történetének négy fejérmegyei helyén (Szászhalom, Tárnokvölgy, Potentiana és Köveaszója) vannak-e, vagy voltak-e olyan tárgyak, amelyek ama bizonyos mondai eseményeknek e helyre való lokalizálását indokolttá tették? Mielőtt e kérdésre válaszolnánk, vizsgáljuk meg külön-külön az egyes helyeket. Az első Zazholm=Százhalom, a Fehérvár névvel együtt ősrégi magyar földrajzi név, amellyel őseink még délorosz és oláhországi tartózkodásuk idején ismerkedtek meg.

2

) Előfordul már Anonymusnál is a latinos »Centum montes« formában. A névben lévő »halom« szó azokra a részben ma is létező tumulusokra vonatkozik, amelyek voltaképen kelta sírok, de amelyeket a középkor Európában mindenütt hún síroknak (Hünengräber) tartott. A következő Potentiana civitas v. Potentia, költött neve az Érd és Batta között fennállott Matrica nevű limes-tábornak, melynek romjait csak nem régen hordták széjjel. Kézai nem ismerte az akkor még valószínűleg jól látható romvárosnak igazi nevét, tehát elkeresztelte Potentianának. Láthatjuk tehát, hogy Kézainak ezen a helyein valóban megvolt az alap a mondaképződésre. Nehezebb azonban hasonló tárgyat találni ahhoz az eseményhez, amelyet krónikásunk Köveaszóhoz, vagy amint később mondották, Keveházához kapcsolt. Pedig különös érdeklődésünkre számíthat ez a hely azért is, mert a hún história szerint nemcsak a Tárnokvölgyben elesett Köve és a cezőmmauri csatában elesett Wela, Rewa és Caducha vezéreket temették ide, hanem később magát Atillát is. A krónikás felfogása szerint ugyanis Köveaszó lett volna a hún vezérek közös temetője, mint ahogyan a székesfehérvári templom szolgált a magyar királyok temetkezési helyéül. Nem lehet tehát érdektelen annak a pontos megállapítása, hogy hol volt ez a mondai temető, és hogy miféle tárgy szolgált alapul ily nevezetes hagyománynak e ponthoz való kapcsolására. Köveaszó néven ma már nem találunk helyet megyénkben. - 76 -