Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

A tác-fövenypusztai ásatás. szempontból érdekes jelenség a mellékapsisoknak a főapsis­hoz való kapcsolódása (3. k.) A nyugati és középapsis egymás melletti végei (a.) nem érintkeznek egymással, közöttük 40 cm. hézag van. A mellékapsis még a főhajó oldalfalába sincs beé­pítve. Kötés helyett csak hozzásimul a főhajó falához. Hasonló eset észlelhető a keleti apsisnál is (oc 2). Itt a két apsis közötti hézag csak 20 cm. A főtemplomnál a hajót és apsist ivezet Й ТЙе-FÜV CTÉNV 8A2)UKS чУйвчйк ,RÉS2M.. 'С TCZCSE- :'-. •••'.. 3. kép. A bazilika apsisrészletei. választotta el egy mástól. Ennek maradványa a nyugati oldalon látható benyúló kis falrészlet (a), az ivezet pillérének alapja. A másik oldalon is meg volt, de kibányászták. A melléktemplomok­nál ezek hiányzanak, tehát ivezetük sem volt. A keleti apsis a keleti záródásánál érdekes megfigyelés, hogy a falnak itt félkör alakú, fülkeszerű mélyedése van téglaalappal. Oszlop állhatott helyén. A bazilika területén talált leletek. A leletek előfordulásuk szerint három csoportra különülnek. Legtöbbjük a felső padozatot takaró felszíni földrétegből került elő. A második csoport a főhajóban húzott kutató árok két bur­koló sávja közti rétegből, a harmadik az alsó burkolat alól ki­ásott földből való. A legalsó, harmadik rétegből kerültek elő az északi árok­ban A): Tálperem kiöntő vályúval világos téglaszínű cserépből, belső felületét nagyon apró, kavicsszemes bevonat takarja. (Dörzsölő tál) Az előbbihez tartozó (?) kisebb peremrészlet. — Szürkeszínű, pannó­niai készítésű cserépdarabok köralakú, benyomott diszítménnyel. Összesen 13 db. (Lt. sz. 9108 B.) A déli árok (B) legalsó rétegéből valók: Nagyméretű, hordó­alakú edény felső töredéke, befelé hajló, vízszintes peremmel. Pe­remátmérője 28 cm. Anyaga piros festékkel bevont, jól kiégetett, - 68 -

Next

/
Thumbnails
Contents