Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Marosi Arnold. tornákról is beszélt. A legérdekesebb megfigyelésünk az volt, hogy a kőbányászat folytán előkerült fal félköralakot mutatott és tőle befelé 40—50 centiméternyi távolságban vele párhuzamos fal is húzódott. Dr. Polgár Iván azonnal megjegyezte, hogy ilyen berendezés az apsisos római fürdőknél szokott előfordulni és első jelentésünk ben mint ilyenről számoltunk be az érdekes felfedezésről. Dr. Paulovics István azonban már az első megtekintésnél fölismerte, hogy minden valószínűség szerint fürdőnél sokkal értékesebb dologgal, őskeresztény bazilikával van itt dolgunk és ajánlotta a a leggondosabb feltárást. Amit aztán meg is fogadtunk a már efféle ásatásokban gyakorlott Horváth Tibort bízva meg az állandó munkavezetéssel. A május 1-től 26-ig terjedő ásatás eredményéről Horváth Tibor jelentése a következő: Az ásatás ideje: 1934. május 1—8, 11 — 19, 22—26. A felásandó objectum nagysága miatt az eddig végzett munka jórészt csak felderítés, bevezetés volt. A kutatás ebben az időszakban kb. 46x26 méteres földkomplexumot ölelt fel, keresve ebben az épület határvonalait. Mivel már az első napokban meg lehetett állapítani, hogy igen ritka műemlék, egy, a IV. századból származó, őskeresztény bazilika maradványairól van szó, a kutatás minden körülményre tekintettel igen óvatosan haladt előre. Teljes bizonyosággal a bazilika határát csak észak-kelet irányban találtuk meg. A feltárt falak alapján meg lehet állapítani, hogy a bazilika három apsisos volt, a fő és a két oldali kis templomokhoz jobbról-balra két-két helyiség, a baloldali részen ehhez a helyiségekhez pedig dél-keleten még egy hosszúkás terem járult. Az észak- és dél-keleten megszakadó falak valószínűleg egy faoszlopos narthexban, vagy tornácban folytatódtak. A három templomban egészen a padlózatig lementünk. Sem mozaikra, sem falfestésre nem találtunk. A főtemplomban húzott két 125 m. mély és 1 m. széles kutató árok metszete szerint a felső padlózat alatt 40—60 cm-re volt az első padlózat, melyet a templom leégése után emeltek fel. Ezekből a rétegekből előkerült leletek a templom minden építési fázis'ára korhatározók. Az előkerült leletek közül igen kiemelkedtek: vas diatretum töredékek és u. n. »trák lovasisten« fogadalmi ólomtábla. A pénz leletek a kronológiára fontosak. A további ásatásnak elsősorban a bazilika délkeleti kiterjedését kell tisztázni. A helyiségeknek földtől való megszabadításuk, valamint az ezekben vont kutatóárkok bizonyára további 58 -