Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Dormutil Árpád. néki irodalmi továbbképzéséhez. Mint a »Tudmányos Gyűjtemény« szerkesztője levelezésben állott Májer József fehérvári plébánossal, majd kanonokkal, ki korának híres egyházi- és politikai szónoka volt, beszédeiről Kölcsey is nagy dicsérettel szólott. Végül Tóth István v. városi főjegyző apjánál fordult meg több alkalommal Utóbbi Bicskén uradalmi számvevő volt. Vörösmarty gyakran meglátogatta bicskei szőllejében. Egy ily kirándulás alkalmával verset írt a költő a hajlék falára, melyet a tulajdonos féltő gonddal őrzött; az új tulajdonos azonban az irást már bemeszeitette.

00

) íme tehát koszorúba szedtem városunk nagy fiának és családjának múltját. Vajha egy épületkővel járulhattam volna hozzá ezzel városunk kultúrtörténetének felépítéséhez és a lelkekben a helyi tradíció nemes érzésének ápolásához. Dormuth Árpád. KÜLÖNFÉLÉK. A székesfehérvári koronázó templomból ránk maradt gránit oszlopok méretei: 1. Most a Bazilika-téren álló ép oszlop hossza 268 cm, átmérője legnagyobb a középen 78 cm, legkisebb a tetején 70 cm. 2. A Bazilika téren álló csonka oszlop hossza 155 cm., legnagyobb átmérője 78 cm. 3. Az Erzsébet liget elején az 1849-es vértanuemlék oszlopának dereka 331 cm hosszú, átmérője 68 cm. 4. A püspökkertben a várfalhoz hajló virágos kert feljárásánál két zömök oszlop, szabályosan kifaragva mint töredék csak kis méretben, egyik 82 cm. magas és 646 cm átmérőjű ; Henszlmann szerint e kettőnek az átmérője még 667 és 69.4 cm. volt. 5. A Havranek Királykút utcai kőfaragó telepén volt még egy darab 40 cm. magas és 76 cm. átmérőjű ; most az már a Bory Jenő máriavölgyi nyaralójában van. Dr. P. J. A pettendi Luczenbacher-kastély építője. A pettendi angolgót stilu Lucenbacher-kastély a mult század 90-es éveiben épült. Építő mestere Voyta Adolf Károly volt. (Szül. Pápán 1834, megh. Budapesten 1923-ban) Károly János is megemlékezik róla (Fejér Vármegye Tört. V. 91. 1.) Ujabban Lyka Károly közöl bővebb ismertetést a Voyta-építészcsaládról, köztük Voyta Adolfról is, kiigazítva Károly J. tévedéseit. (Magyar Művészet 1933, 2. 87. 57. I.) / 60

) Czapáry L. : Vörösmarty Emlékkönyv. 352 1. jegyzete. - 38