Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Dormuth Árpád. Szabolcs—Ung megyében, a kisvárdai kerületben egy jobbára református községet ; Erdélyben, Nagyszeben mellett egyet, valamint Torda—Aranyos megyében a Maros mellett, mely utóbbit a román hivatalos nyelv is Veresmort-nak nevez. Ethymologiailag ez a név körülbelül ugyanaz, mint az erdélyi Verespatak. Mart (régi nyelvben : morth, marth) ugyanis vízpartot jelent. A tájszótár adatai szerint átvitt értelemben azután bárminő meredek, szakadékos partot, sőt ily értelemben hegyoldalt, kapaszkodót is jelentett. A további kutatásnak az irányban kell tehát haladnia, honnan került Vörösmarty János Veszprém megyébe, nemesi levelét ugyanis Veszprém vármegyének 1638 szept. 15-én Pápán tartott közgyűlésén hirdették ki. Vörösmarty János fiának Andrásnak az eddigi adatoktól eltérőleg nem három hanem öt fia volt : István, Oyörgy, Gergely, Mihály és András. Ezek Veszprém megyében, Kádártán, nemesi szabadságban éltek és ugyanott kúriájuk is volt. Egy 1749-ből Tolna megyéből származó deeoutrum (tanúkihallgatási jegyzőkönyv) szerint donátióik ügyében a »Méltóságos Veszprémi akkorbeli Püspökkel törvénykeztek is.«

7

) Ez az öt testvér képezi a Vörösmarty család egyes ágainak ősét. Istvántól indul ki a zalamegyei ág, Györgytől a veszprémmegyei, Gergelytől a székesfehérvári, Mihálytól a tolnai és fejérmegyei és Andrástól a pátkai (fejérmegyei) ág.

7a

) Vörösmarty János és neje Ilona András (1638.) Zalai-ág Veszprémi-ág Szfvári-ág Tolna-Fej érm.-ág Pátkai-ág. István(Kádárta) Qyörp-y(Kádárta) Gerffely/Kádárta majd\MÍhálv/'

1

<ádárta\ Anarás(Kádárta) J BJ & -41688. Szfvár. / "^m-Pátka/ III II Péter Gergely(Kádárta.m\pál János (Csajág) JátlOS (Pátka) I l Ve

szprem

" I ! ! Ferenc László János Ferenc József Sándor János Imre István János Sámuel István (Köveskál) (Veszprém) (Szfvár) (Csajág) (Pátka) A család eredetileg prot. (ref. és evang.) vallású lehetett, mert a székesfehérvári ág kivételével valamennyi ma is a református vallást követi. Miért lett a fehérvári ág katolikussá? Biztosan nem tudjuk. Valószínűleg azért, mert az újonnan visszafoglalt városba való letelepüléshez rendeletileg ki volt kötve a katolikus vallás; lehet azonban az is, hogy a nevezett per folyamán Gergely a veszprémi 7). Tolnavárm. Levéltára Nobilitaria 1749. reg. 5904. fasc. 5: 116 sz. 7

a) Veve'r Emil Veszprémmegyei főlevéltárnokának közlése szerint egy hatodik elágazás is kimutatható Veszprém megyében. A Szent királyszabadján lakó Vörösmartyak Andrásnak János nevű fiától származtatják magákat ; ennek fia Mihály Ajkán lakik, unokái : István, János Rátóton és 1741-ben kapnak testim. levelet Veszprém megyétől. (Nemesedési perek V. I. 4. sz. 1785. és Acta et Fragm. nob. V. II. 30.) - 16 -