Székesfehérvári Szemle 4. évf. (1934)

Különfélék. resztény épületekből kerültek a falakba és a téglák világos bizonyságai, hogy a falak tényleg a török világból származnak. Hogy pedig a falak hídfőhöz tartoztak, azt az ugyanitt előkerült cölöp és deszkamaradványok igazolták. Dr. P. I. Középkori Szent Imre-szobor a püspökkert kövei között. Dr. Alföldi András, egyetemi tanár tanulmányozva a püspökkert köveit, műtörténelmünket igen becses felfedezéssel gazdagította. A püspöki kőtár egyik faragványa ugyanis egy kis fiút ábrázol, ki fején homlokdíszt visel, kezében ládikát tart. A mellette levő férfialakból csak törzse maradt fenn kézben tartott irattekerccsel. A faragvány értékét már Dr. Majovszky Pál is felismerte és ő volt az első, aki Szent Imre ábrázolást sejtett benne. A ruházat azonban annyira rómaias, hogy első benyomását leküzdötte és azt mint római faragványt közölte (Magyar Művészet 1930, 397. 1.) Dr. Alföldi, ki mestere a római faragványok felismerésének, a kis gyermek arckifejezését semmikép sem tudta a római ábrázolások közé beilleszteni. Még inkább meglepte a fiú fejét díszítő koronának csüngő homlokdísze, annak a bizánci császári udvarnál divatos jellege, amit csak Szent Imrével kapcsolatban tudott megmagyarázni. A kőről fényképet készítve, azt bemutatta Dr. Nagy Lajosnak, az őskeresztény emlékek jeles kutatójának, továbbá Dr. Gerevich Tibornak, középkori művészetünk szaktekintélyének, a kik teljesen igazolták Dr. Alföldi meglátását : hogy a dombormű csakugyan Szent Imrét ábrázolja, még pedig valószínűleg Szent Gellérttel és kora a XII. századra tehető. A felfedezés eseményszámba megy műtörténelmünkben, miután Szent Imrének ily korai ábrázolásáról eddig nincs tudomásunk. Fejér megye gazdasági és népességi viszonyai a XVIII. század elején. Metzner Károly: A Dunántúl gazdasági és néprajzi leírása a XVIII! század elejéről cimú cikkében (Föld és Ember, 1930 évf. 166. 1.) ismertette egy minden valószínűség szerint 1720—21-ből származó összeírást, melynek eredetije a bécsi Udvari Kamarai Levéltár 1722. febr. 4. alatt található, és Fejérmegyéről a következőket közli : területe 765.000 hold, ebből terméketlen 7.800, termékeny 687.000, megművelt föld 187.000, szőlő 5.000, a többi a legjobb legelő, erdő, cserjés. Néprajzi és vallási adatok : Községek száma 45, elpusztult helységek száma 44, harcképes férfiak száma 9.000, a lakóság l

/

s része katolikus, a többi luteránus és kálvinista. Zsidót nem említ. Összehasonlítás végett érdekes tudni, hogy az összeírásban szereplő hold német hold, ami egyenlő egy kataszteri holddal (1600 négyszögöl). A szőlőket negyedholdakban számítja az összeírás. Fejér megye területe új adatok szerint 716.207 kataszt. hold, amiből kitetszik, hogy az összeírás meglehetősen nagyít. A népesedésnél csak a harcképes férfiakat veszi számba, valószínű azért, mert az összeírás elsősorban hadicélokra készült. - 91 -