Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)
62 MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 1 X- fe,. //. Tűzhely szerszámok. 1, Tűzkutya (Velence.) 2. Vasláb (Inota.) 3. Rostély (Csákvár.) A tűzkutya köré állítgatták a fát, hogy jobban égjen. Az égő fa mellé pedig a cserépfazekat tették. A vasláb nyilt, padkaszerű tűzhelyeken vagy kínt a szabadban főző pásztorok, halászok (noha ezek inkább a szolgafát alkalmazzák) által használatos. A cserépfazekat teszik rá. Valószínű, hogy nyugatról került hozzánk. A rostélyon húst, a kenyér őseit : lángosféleket, bodagot sütnek. Ezek a tárgyak eldugodtabb helyeken ma is használatosak. A mainál sokkal primitivebb főző-sütőművelet és tűzhely maradványai. Különösen a ház belső életének kutatásaival foglalkozó etnográfusok számára fontosak. III. A nád kivágására szolgáló eszközök a Velencei tó mellől. 1. Nyeselő, 2. gyalászka, 3. nyeselő sarlóból. A nád primitiv épületek építésére, tetőfedésre igen régi idő óta használt anyag, ezért a nádvágásra szolgáló eszközöket is régi szerszámoknak kell minősíteni. Gyalászka formájú kukoricaszár vágókkal az Alföldön lépten-nyomon találkozunk, ezeknek a szárvágóknak eredeti rendeltetése (a kukorica termesztése újabb eredetű) a nádvágás lehetett. Bizonyíték ez arra, hogy a szerszám alakja mennyire állandó és csak a rendeltetése változik meg. Lényegileg teljesen a gyalászkákhoz hasonló sarlóknak minősített szerszámok kerültek elő a neolitkorból Jütlandból. Valószínű, hogy a mai gyalászkák az igen ősi sarló3 о ww formák maradványai. Még a bronzkori sarlók közt is találunk egyenes pengéjüeket, gyalászkához hasonló formákat. (Martonvásár—Budapest.) Gunda Béla. Kisebb közlemények, A múzeum ásatásai. A múzeum a folyó év második felében két helyen végzett nagyobb arányú ásatást. Augusztus 21 és 26-a között Előszállás Bajcsi-hegyén, ahol avarkori temetőt tártak föl, szeptember—október havában pedig Bicskén a galagonyás-hegyi kőkori telepen zsugorított csontváz sírok voltak. Az ásatás eredménye és becses, hézagpótló anyaggal gazdagította a múzeum őskori gyűjteményét, Az ásatások részletes leírását jelen számunk térhiánya miatt később közöljük. Őskori leletek Kápolnásnyéken és Adonyban. Dr, Payer Jenő jelentette, hogy a vasútállomás mellett létesítendő gyümölcsösében gödrök ásása közben régi cserepeket találtak. A nov. 3-ki helyszíni megállapítás szerint és az ott gyűjtött edénytöredékek alapján a gyümölcsös területe valamikor bronzkori urnatemető lehetett, melyből azonban ma már csak gyéren előforduló, rendszeres ásatásra nem érdemes cseréptöredékek maradtak fenn. (Lt, sz. 89Ô6.) — Adonyból dr. Schwanner Jenő küldött be a Bönditó melletti bronzkori telepről származó trapézalaku kovafürészt és kőék felső töredékét. (Lt. sz. 8835— 8836.) Vajtai leletek. Gróf Zichy Aladár, ki már több ízben kimutatta adományaival a múzeum iránt való szeretetét, ujabban egy ritka szépségű kőbalta és két népvándorláskori edény átadása-