Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

20 SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLË 600 P, a városi segélyből 2000 helyett 1600 P folyt be, a vármegye a költségvetésében felvett 3000 P-ből csak 1500 P-t tudott kiutalni, egyesületi tagdíjakból 1955 helyett 1144 P volt a bevétel. A múzeum célját szolgáló összes bevétel 6704'46 P, melyből 489 P a múzeumegyesület által kiadott „Székesfehérvári Szemle" megjelentetésére adott külön adományokból gyűlt össze. A kiadásokból 2343'62 P személyi illeték, a gyűjtemények gyarapítása, fenntartása és biztosítása 142Г47, berendezés 37467 P-vel szerepel a kiadásokban. Munkatársak. A múzeum személyzetét ért kitüntetés Marosi Arnold múzeumígazgatónak az Országos Magyar Gyűjtemény Egyetem Tanácsába való meghívása és a Műemlékek Orsz. Bizottsága levelező tagjának újból való kinevezése. A múzeum munkálataiban résztvettek Marosi Arnold múzeumigazgató vezetése mellett : Dormúth Árpád múzeumegyesületi titkár és könyvtáros a könyvtári anyag leltározásával és rendezésével, Radeczky Dezső és Mayer Lipót, mint tb. múzeumőrök, a madár- és rovargyűjtemény karbantartásával, fejlesztésével, Joachim József elemi iskolai tanító magyarázó felíratok készítésével és az éremtár rendezésével. Lencsés József altiszt a cédula katalógus összeállításában és vele kapcsolatban a tárgyak ellenőrzésében, az egyesületi teendők, takarítások elvégzésében, a gyűjtemények konzerválásában és az ásatásoknál fejtett ki elismerésre méltó szorgos tevékenységet. Kiss Jenő dr. leánygimnáziumi tanár a múzeumegyesületből való kilépésével a tb. múzeumőri állásától is megvált. Belső munkálatok. A beérkezett anyag leltározása és elhelyezése mellett folytattuk a cédula katalógus elkészítését a 5000-ik leltári számig és ezzel együtt az egyes tárgyak meglétének, tartási állapotának ellenőrzését. Az egyes gyűjteményekben végzett nagyobb munkálatok : A könyvtárban Dormúth Árpád elkészült „A Fejérmegyei és Székesfehérvári Gyűjtemény" anyagának összeírásával és elrendezésével, amely csirája kíván lenni az összes helyi vonatkozású nyomtatványok összegyűjtésének. A régiségtárban Marosi Arnold feldolgozta a gyúrói, alsószentiváni és adonyi leleteket, a bicskei ásatás eredményét. Joachim József a gróf Wickenburg-féle éremgyűjtemény átvizsgálása, beosztása és az éremgyűjtemény újból elhelyezése körül fejtett ki fokozottabb tevékenységet. Mayer Lipót főleg a lepkegyűjtemény fejlesztésén fáradozott különös gondossággal. A beérkezett új anyag elhelyezése nagyobb átcsoportosításokat tett szükségessé a kőtárban, melynek értékesebb római faragványait az udvarról beszállítva a termekbe a kellő hatás végett külön e célra készült állványokon állítottuk ki. Ősrégészeti anyagunk kőkori része, mely eddig helyi leletekben szegény volt, újabban anynyíra felszaporodott, hogy külön tárlót tudtunk velük megtölteni. Ama érdeklődés kapcsán, mely középkori edényeink iránt megindult, idevonatkozó anyagunkat átnézve érdemesnek kinálkozott arra, hogy külön kiállítást rendezzünk belőle. A helyi vonatkozások minél nagyobb kidomborítása végett kulturtörténelmi kiállításunkat Fejérmegye és Székesfehérvár nagy alakjaiból összeállított képcsoporttal egészítettük ki. A gyűjtés folytán megszaporodott pásztorfaragások számára is szorítottunk teret a néprajzi szobában. A kiállítás külső csínját a felíratok megújításával igyekeztünk fokozni és az észrevett hiányokat pótolni. Külső munkálatok. Külső munkálatainkat jórészt alispáni felhívásra a községek által nyújtott szükségmunka és jóbarátaínknak a kiutazások alkalmával tapasztalt áldozatkész szívessége tették lehetővé. Április 5-én Vértessy László támogatásával a pötöllei halmot tártuk föl, mely sírhalom helyett kövekből összehordott őr- vagy határdombnak bizonyult. Május havában Adonyban kutattuk át az adony-rácalmásí országút mentén kubikusok által feltárt és elpusztított bronzkori telepnek még megmaradt nyomait. Júniusban Madarassy László dr., a M. N. Múzeum osztály őrének veze\ tésével pásztorfaragások gyűjtésével jártuk be 1 Hercegfalua, Nagylók. Polgárdi, Szabadbattyán és I Tác vidékét. Június 30-án Zichy Aladár gr. meghívására Vajtát látogattuk meg. A kastély muzeális értékeinek, a kert értékes bronzkori, római faragványainak megtekintése után összeírtuk a kastélyban őrzött régészeti leleteket; néhány bronzkori és avar régiséget ajándékul kaptunk is belőlük. Június 1-én Sárosdon, Szolgaegyházán, Felsőcikolán jártunk pásztorfaragásokért. Szeptember 16-án a Szolgaegyházán talált római sírkövet tekintettük meg és kutattuk ki lelőkörülményeít. Szeptember 20—24-kén Sukorón 9 avar sír feltárásával végeztünk ásatást. Okt. 4—7-kén Csákváron a község által felajánlott ínségmunkával a református templom körül elterülő római temető sírjai után kutattunk, de helyettük néhány lelettel kőkori telep nyomaira akadtunk. Október végén a már régebben ismert nyomok alapján Bicskén szükségmunkásokkal a galagonyás hegyen kőkori telepen végeztünk ásatást számos kőeszközzel és edénytöredékkel gazdagítva őskori gyűjteményünket. December 6-án Sárkeszibe kellett kiszállnunk az ott talált Mithras emlék megszerzése végett. Irodalmi munkásság. A múzeum irodalmi munkássága a múzeum egyesület költségén kiadott „Székesfehérvári Szemle" körül központosult, mely „Múzeumi Értesítő" című rovatában negyedévenként közölte a múzeum gyarapodását és hozott egy-egy ismertető cikket a gyűjteményeknek anyagáról. Idevonatkozó nagyobb közlemények : Marosi Arnoldtól gróf Zichy Pál sírköve, Az adonyi ásatás, Bazilika-kövek. A pákozdvári leletek, A bicskei kőkori telep, A csákvári ásatás, Avartemető Sukorón, dr. Madarassy Lászlótól A pásztorfaragások Fejérmegyében, dr. Polgár Ivántól Fejérmegye római mérföldkövei, dr. Lakatos Dénestől A fejérmegyei és székesfehérvári céhek életéből. A székesfehérvári Szemle szerkesztése mellett Marosi Arnold egyéb a múzeummal kapcsolatos irodalmi működése: a helyi lapok tájékoztatása a múzeumi ügyekről, rendezte a múzeumegyesület szabadtanítási tanfolyamát és abban