Székesfehérvári Szemle 3. évf. (1933)

MÜZEUMI ÉRTESÍTŐ 15 Ásatás Sárkeszín. A „Székesfehérvári Szemle" múlt évi decemberi számában már megemlékeztünk arról, hogy Sárkeszin a református egyházközség telkén domborműves Mithras emléket és oltárköveket találtak és szolgáltattak be a múzeumba. Az értékes leletek lelőhelyének átkutatása a decemberi hideg miatt akkor nem történhetett meg, de amint kitavaszodott, a múzeum vezetősége f. évi március 24- és 25-én elvégezte az ásatást. A két napi munka eredményeként kiderült, hogy a Mithras-emlék lelőhelyén állott szentély alapfalaiból csak két-három méternyi részlet maradt fenn és így ш annak körvonalait megállapítani nem lehetett. Érdekes megfigyelés volt a Mithras-szobor és oltárkövek fekvőhelyének közvetlen szomszédságában talált tűzhelymaradvány, mely az itt bemutatott áldozatokkal hozható összefüggésbe. Az ásatás közben előkerült tárgyak : két római mécses (8669- 70) az egyiknek fenekén FORTIS felírat, apróbb feliratos töredék, jórészt kiegészítő részei az oltárköveknek, és néhány nagyon finom márványból faragott domborműves töredék, melyekhez hasonlók már a korábban beadott leletek között is voltak. A most előkerült töredékekből megállapítható, hogy e finom márványból faragott domborműves töredékek egy kisebb, keretbe foglalt Mithras-domborműnek darabjai. Ennek bizonysága a dombormű közepéből származó, bikát ábrázoló töredék Mithras rajta fekvő lábával. A babérkoszorúval övezett keretnek mezőkre osztott részeit mitologikus jelenetek díszítik. Adatok Mány régészetéhez. A múzeum vezetősége tudomást szerezve arról, hogy Mányon régi alapfalak feltárása közben különféle régiségek kerültek felszínre, mácius 26-án helyszíni szemlét tartott a kérdés tisztázására. A vizsgálat igazolta a hír valódiságát, amennyiben Csörgei Istvánnak Kőhányás-dülő I. alatti földjén tényleg alapfalakat találtak, melyen bemondása részint egy kis.ebb szobákra osztott épület maradványai lehettek Az alapfalakból kiszedett kövek, a terepen szerteszét heverő peremes téglatöredékek, cserepek és vakolattörmelékek római építményre vallanak. Ezt igazolja két ugyanazon területen talált római érem is : Philippus római császár ezüst dénárja és egy bronzérem (Philippus ?). Ugyanitt Szönyi József földjén kővel letakart, kövekből összrakott két csontvázas sírt is bontottak föl. Sőt kőkoporsóra is emlékeznek. Azt hogy hová lett, nem tudják megmondani. Sárközi Zsigmond házánál kocsit ábrázoló római követ őriznek. Darabos Balázs, ny. ref. rektor Claudiusféle érmet ajándékozott a múzeumnak. A kiutazás további eredménye Sudi Mihály adományából őrshegyi szőlőjében talált őskori orsógomb (8675) és három kőeszköz : lyukas kőbalta töredéke zöldes palás kőzetből (8672), tojás dad alakú kőbuzogány lyukkal, három darabból összeragasztva (8673), 12 cm. hosszú kőék kékesszürke palás kőzetből, élének két sarka csonka (8674). Érdekes, hogy a buzogány ragasztása csak a felületét bevonó, utólag képződött kruszta leoldása után lett látható, tehát valószínű, hogy az összeragasztás eredeti. Ezt igazolja a fehér szemcsés ragasztó anyag is. Dauner János, róm. kath. tanító 20'5 hosszúságú, tehát tekintélyes nagyságú kőbaltát njándékozott. (8671). Közelebbi lelőhelye ismeretlen. — Darabos Balázs bemondása szerint 1919-ben a Vadalmási-dülő erdőbirtokossági területén vastubusban körűibe* lül egy marék mennyiségű érmet vetett az eke felszínre. A leletet bemutatták Budapesten a Nemzeti Múzeumnak, ahol a megfelelőket kiválogatva a többit visszaadták. E visszakapott érmeket Darabos József adománya folytán a székesfehérvári múzeum kapta meg. A 77 darab érem I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos korából származó dénárok. (159/1933) — Fekete Lajos jelentése szerint 1932 november havában háza mellett pincét épített, miközben koporsó maradványaira akadtak. A koporsón talált réztábla felirata : Karátsonyí Andrássy Mária grófnő Elviramajor. A betűk alakja szerint a lelet legfeljebb 100 éves lehet. — A református templom ónból készült egyházi edényei: 1) kanna, felirata: A mányi helv : confession lévő | Sz. eklézsia számára készíttette | néhai Galambos Gergely és el | Maradoss : özvegye : Hajdú Mária | M:D:CC.L.XXVII. esztendőben. — 2) Erős András vette 1763 — feliratos kanna. — 3)JCD1718 — feliratos kanna. — 4) Használatonkivúli kanna a következő felirattal : Mányi Rf, Sz. Ekl. vette ezen kannát. — 5) óntányér díszítéssel, használaton kívül, özv Ádám Istvánné óntányért ajándékozott a múzeumnak, egy barokk faragású parasztszék (8678.) vétel útján való szerzemény. A rácalmási urnatemető és mérföldkő. Rácalmásról, mint már máskor is, ez alkalommal is Ridlinger Mátyás, ny. igazgató tanító, értesítette a múzeumot ott talált régiségekről. A március 28-án tartott helyszíni szemle szerint e régiségek lelőhelye Füller József tanyája, ahol bronzkori urna sírokat tárt fel szántás közbe* az eke és egy újabb római mérföldkövet is találtak. Füller József ajándéka folytán az urnatemetőből beszállított tárgyak : 1) 61 cm, magas urna ragasztott nyakkal, két füllel és a fülek alatt 4 barázdás íves díszítménnyel, szájbősége 32 cm ; 2) 26 cm. magas fazékforma edény haránt irányú, szabálytalan hornyolással, hibás pereme szélén négyes bütyök, szájbősége 20 cm. ; 3) Kétfülü tál, az egyik fül és az oldalrész egyharmada hiányzik, mag. 10, átmérője 21 cm. ; 4) Két kis talpas csésze füllel, a fül alatt rovátkás dísz, az egyiknek feneke négyszögletes, mag. 6, szájb. 10 cm. 5) Kis füles tál, alsó részén 4 hornyolásos szalag és gödörkés dísz, mag. 4, átm. 10 cm. 6) öt darab különböző alakú kis füles pohár; 7) bronz nyakperec, egyik vége törött, a másikon gyűrűs visszahajlás, két végének egymástól való távolsága 9 cm. (8679—90.) — A mérföldkőnek pontos lelőhelye a tanyára vezető úttól délre fekvő szántóföldnek a réttel határos része. Feliratát teljesen lefaragták. Két év leforgása alatt ez már a negyedik Rácalmáson talált mérföldkő, melyek