Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

* 66 MÜZEUMí rajta, de díszítési motívumai a XVIII, századra vallanak. Művészies kidolgozása mellett figyelemre méltó, hogy a csizmazia jelvények mellett Csókakő jelzéseként vártornyon álló madár, a jelvények felett pedig korona látható, A pecsétlő 1912ben mint Turmayer Gyula ajándéka került a múzeumba (Lt, sz. 2686), — A másik csizmazia pecsétlő Grosz Ferenc ajándéka 1930-ban, pecsétlő felirata: ., SZÉKESFEHÉRVÁRI CSIZMADIA CZÉH PÖCSETJE. Közepén koronás magyar címer, alatta évszám : 1848, (Lt. sz, 8043), A székesfehérvári cipészek 1742-ki pecsétlőjének ovális rézlapján a következő felírat van : ISL ' D ' HANT ' W • M • SHVCH ' MACHER • IN ' DER • К • F • S • S • W ' В. A koszorúval övezett középmezőben nyíllal átlőtt magas szárú, koronás cipő, felette 1742 évszám. (Lt. sz. 948), — A másik ugyancsak német felírású székesfehérvári cipész pecsétlő 1692ből való és az előbbinél jóval ízlésesebb kivitelű, Közepén látható kettős címer egyike a magyar címert, másika koronás, nyillal átlőtt hegyes orrú cipőt ábrázol. A magyar cimer felett Szent István a koronázási jelvényekkel, vele szembe Mária a kis Jézussal, közöttük Isten-szem és csillag vésetei díszítik. Kőírata : SIGIL. E. IN. ERSA. SHUMACH. W. IN. D. K. FR. ST. STUL-WEISENPURG 1Ó92. (Közölve Arch. Ert. r. t. XII. 158. sz, Lt. sz. 936). — A harmadik cipész pecsétnyomók, már a céhvilág után készült. Közepe ugyanaz, mint az előbbié, de körirata : A SZÉKESFEHÉRVÁRI CIPÉSZ IPARTÁRSULAT. 1877 A pecsétnyomót 1911-ben kapta múzeumunk Polgár Antaltól. (Lt. sz. 2370.) Az Arch. Ért. közleménye nyomán még egy székesfehérvári csizmadia pecsétnyomóról van tudomásunk. Alakja régi tallér alak, anyaga bronz. Díszített kettős körben felirata a küvelkező : SZEKESTEIER VARI. CSIZMAZIA. CZEHTECSFT. Középen 1692. évszám, azután cifrázatok között saru, árak s más meeterségi tárgyak. A pecsétnyomó külön érdekessége a magyar felírat, mert az időben rendszerint a német vagy latin felírat volt szokásban. (Arch, Ért. r. f. XII. 158, 1), A csizmaziákkal rokon mesterség volt a vargák foglalkozása, kiknek a bőrkikészítés volt feladatuk, Tőlük is van egy régebbi, 1692-ből származó pecsétlője a múzeumnak. Tallérnagyságú bronzlapjának közepét kiteritett állatbőr foglalja el, mellette jobbról-balról vizes vödör, A közepén háromlábú széken ülve a munkában levő ember látható. Kezében sarlóalakú kés, körülötte egyéb szerszámok. Körirata : SIGILLUM CAEHAE SVTORVM ALBAREGALIEN 1692. (Közölve Arch. Ért. r. f. XII. 158 1, Lt. sz. 1160.) A múzeum gyűjteményei vasár- és ünnepnapon 9—12 óráig belépődíj nélkül is megtekinthetők. Hétköznapokon 50 fillér a belépődíj. Helybeli és a vármegyei tanintézetek tanulói csoportos látogatás esetén díjmentesen látogatják meg a múzeumot, mások fejenként 10 fillér lefizetésével. Az egyesület tagjai belépődíjat nem fizetnek, ÉRTESÍTŐ Hivatalos tudósítások. Választmányi gyűlés. A lefolyt időben két választmányi gyűlésen számolt be az Egyesület működéséről. Okt. 19-en Dr. Havranek József alispán elnöklése mellett Marosi Arnold, Dr. Képes János, Dormúth Árpád, Klöckner József, Márton Jakab, Mayer Lipót, Radeczky Dezső, Weichart Waldemár, Wertheím Pál vál. tagok vettek részt. — A gyűlésen több kisebb ügy mellett városunk idegenforgalmának kérdése, a szemináriumi Maulbertsch-freskó megtekintésének tilalma, a városi levéltár rendezésének kérdése és a Téli Szabadtanítás előadás-tervezete került szóba, örömmel vette tudomásul a választmány a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének elismerését a múzeum működése és a Székesfehérvári Szemle megjelenésére vonatkozólag továbbá a Bank-utcai aranyieleinek végleg a múzeum részére való átengedését, Külső munkálatok során értékes pásztorfaragások gyűjtésében vett részt múzeumunk, — Belső munkálatok átcsoportosítás, karbantartás, cédulakatalogizálás körül forogtak. A könyvtár anyagában elkészült: „A Fejérmegyei és Székesfehérvári Gyűjtemény" négy csoport keretében, I. összefoglaló munkák : történeti, helyrajzi és művészeti szempontok alapján ; II. Kulturális és társadalmi élet (Irodalom, Vallásügy, Közokt. intézmények, Egyesületi élet) ; III. Politikai élet és közigazgatás; IV. Gazdasági élet (ipar kereskedelem és mezőgazdaság). Jelenleg természetesen az egyes csoportokon belül még sok hiány van, ezt kipótolni és a város társadalma és hivatalos intézményei révén való gyűjtés képezi a legközelebbi teendőket. — December 21-én volt az Egyesület 1932 évi utolsó vál. ülése Dr. Képes János, ügyv. alelnök vezetésével, melyen Marosi Arnold, Dormuth Árpád, Dr. Kaltenecker Viktor, Márton Jakab, Pék János, Dr. Polgár Iván, Mayer Lipót, Radeczky Dezső, Dr. Say Géza, vit. Dr. Szarka Géza és Dr. Szüts Gedeon vettek részt. — Az egyesület tagjai sorába felvette Bründl Károly kir. tanfelügyelőt, Dr. Csíky Ödön közjegyzőt, és Dr. Pattantyús Ábrahám János ügyvédet. — A gyűlésen a Szent István centenárium megünneplése ügyében felterjesztett memorandumunkra adott válasz szerepelt, mint főtárgy. A vármegye és város egyhangú lelkesedéssel áll a nemes ügy mellé, előbbi esetleges anyagi támogatást is felajánl, utóbbi azonban anyagi áldozatra nem képes. A kíküldendő 12es bízottságba a vármegye: Dr. Károlyi József grófot és Andretti Károlyt ; a város : Dr: Kaltenecker Viktor és Dr. Say Géza : a múzeum. Marschall Rafaelt' és vit. Dr. Szarka Gézát küldötte k-i. Köszönettel adományozott az Egyesület vit, Módly Zoltán vegyesdandárparancsnok és Schwarzkopf Artúr karnagynak a Prohászka Ottokár emlékünnepélyen való sikeres közreműködésért ; nemkülönben özv. Wickenburg Istvánné grófnőnek a múzeum részére átengedett értékes éremgyüjteményért, valamint Dr. Fábián Gáspár