Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 59 vit sibi domum". Mídenről vázlatot kér ; a befejezett müvekről pedig, pontos rajzokat kivan, így 1756 márciusában Rómából szinte esedezik, hogy a superior küldje meg állandó vigasztalására az egész rezidencia s templom rajzát, májusban még a jezsuiták szőllőbelí emeletes házának, a később elnevezett Belvedernek a rajzát is kéri, amely Hadsi Mustafa pasa szőllőbelí tornyának a helyén épült, mint előbb a szent Donátkápolna, amelynek építése viszont Kara Murteza pasa szőlőbeíí tornyát semmisítette meg. Mindenre kiterjeszkedő figyelme folytán még a harangok feliratait is maga szerkesztette s utolsó leveleinek egyikében még a toronyórára nézve is ád tanácsot. Amidőn aztán az ő végórája is elkövetkezett, a székesfehérvári jezsuita épületcsoport néhány belsőrésziet kivételével be volt fejezve. A hiányzó részeket az ő terveinek hűséges munkatársa Stocker (f 1761) superior igyekezett befejezni s igy szinte jóslatszerüvé válik Vanossinak 1752 február 1-én íevélbeszőtt mondata : „Antonius plantavit, Ignatius Stockerus rigavit, Deus incrementum dédit, et dabit." Mert Vanossí volt a magvető, a jezsuita épületcsoport értelmi szerzője s alapítója, Stocker pedig az öntöző, az építő s díszítő munka gondozója s felügyelője, aki szerény engedelmességgel szorgoskodott a monumentális mü létrehozása körül. A fundátor Vanossi a főoltár freskóján diadalmasan lobogtatja adománylevelét, míg Stocker a kórus freszkóján áhítattal imakönyvében mélyedve imádkozik, hogy Isten segedelmével létrejött az áhított alkotás. A magyar középkori építészettörténet még nagyon távol van a komoly szintézis lehetőségétől. Ez legjobban akkor derül ki, amikor az ittott fekvő kisebb maradványokat el akarjuk helyezni a népszerű műtörténeti munkák fejlődési rajzába. Ilyen tanácstalansággal állunk a fejérmegyei Csabdi község toronyromja előtt is. Szorgalmas régibb írók a múlt században többször megemlítették ezt a romot, de alapos megvizsgálására eddig nem került sor. Erre most több alalkalom nyílik, amióta a Székesfehérvári Múzeum 1930-ban feltárta a körülötte fekvő földalatti falmaradványokat, A rom méreteinél és állapotánál fogva mindenképen helyet követel magának középkori műemlékeink legelsei között, különleges szerkezetei pedig még sok latolgatásnak fognak alapul szolgálni. A torony csaknem négy méter oldalhosszuságú négyzet, ma látható magassága 13.90 m. A feltárt alapfalak tanúsága szerint kétségtelen, hogy ft egy miniatűr kéttornyú bazilika déli tornyáról van szó. Az. ábrából kitűnik, hogy a toronynak nemcsak főpárkánya, hanem még süvegének és süvegélének egy része is fennmaradt, ami a vázlatos rekonstrukciót nagyon megkönnyíti. Nagyhorderejű kérdések vetődnek fel, ha a toronynak Székesfehérvár művészettörténeti jelentőségű emlékeinek legegységesebb és napjainkra legjobb állapotban fenmaradt monumentuma a ciszterciek birtokában levő hajdani jezsuita rendház és templom belsejének művészies berendezése. Ennek nemcsak anyagi előfeltételeit, hanem tartalmi programját is a legapróbb részletekig menő gondossággal a magyar nemes származású Vanossi Antal jezsuita atya teremtette meg, aki a JézusTársaságának egyik legnemesebb hajtása ; önzetlen örömmel lemondott vagyonáról Isten dicsőítését és az emberek lelkét mívelő intézmény javára, hogy a képzőművészetek ihlető eszközeivel vonzóvá tegye az Isten házában való lakozást minden emberi lélek számára, Az az önzetlen munka, amelyet városrendező atyja megalapozott, szép lelkű nővére kegyes adományokkal istápolt és a jezsuita Vanossí egy műemlékkel megkoronázott, méltó, reá, hogy Székesfehérvár városa legalább egyik utcáját jelölje meg a Vanossi névvel. Forrásaim: A szent Benedek-Rend pannonhalmi levéltárának Jesuitíca-anyaga. — Annuae Collegii et Domus probatíonis Trenchíniensís S. J. 1828. Kézírat a budapesti Egyet. Könyvtárban. — Catalogue Personarum, et Officiorum Provinciáé Austriae Soc. Jesu, külömböző évfolyamai. — Sommervogel, Carlos: Bibliothèque

^ de La Compagnie de Jésus. Tom. VIII. Bruxelles

—Paris 1898. Schoen Arnold. főhajó és mellékhajó felé eső csonka szerkeze" teit vizsgáljuk. A főhajó felé néző oldalon dongaboltozat vállköveít és első boltozatköveit látjukA csabdíí templom alaprajza, A csabdíí középkori bazilika.