Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

építésére csak annyi az adatunk, hogy gróf Batthyány József (ki 1776—1799-ig esztergomi érsek volt) toldotta meg szárnyakkal. Homlokzatképzés szempontjából legértékesebb a park felé néző keleti szárny, melyhez hatalmas, kúszónövényzettel befutott felhajtó vezet. A bodajki, egykor gróf Lamberg uradalomhoz tartozott kastély emeletre helyezett jón pillérrendszerével, udvari homlokzata erkélyének szabadon álló jón oszloprendjével egyik legfestőibb vidéki alkotásunk. A csákberényi kastélyt gróf Lamberg Rudolf építtette házassága előtt 1831-ben. Az igénytelen, erősen provinciális jellegű épület ma gróf Merán tulajdona. Gróf Eszterházy Móric csákvári kastélya a sűrű fákkal övezett bejáraton hirtelen előtűnve, szinte lenyűgöző látványt nyújt. Előbb a kápolnarész szigorú dorizmusban fogant és mégis oly meleg, idilli hangulatú szárnya fogadja a szemlélőt, hogy tovább haladva csakhamar ráccsal elzárt, szinte siváran egyszerű előudvar fejedelmi előkelősége lepje meg. Az udvar hátterében dórrendű oszlopcsarnok alá fut az enyhe emelkedésű felhajtó, melyen keresztül széles előlépcsőn át is megközelíthető a mögötte levő előterem. A kerti homlokzatot a hozzá csatlakozó déli kisebb kápolnaszárny, az északi oldalon elhelyezett, fáktól takart színházi szárny és az istállóépület emelik ki és teszik uralkodóvá. A kerti homlokzat oszloprendjén levő mellvédben szárnyas címerhordó állatok alatt emléktábla van. Felirata szerint a kastély gróf Eszterházy János és hitvese gróf Pálffy Anna Mária kezdeményezése és nagyrésze 1781-ből való. Az ekkor épült részt azonban nehéz külön megítélni, mert mint az udvari bejárat felett olvashatjuk, 1823-ban átalakításon és bővítésen ment keresztül. Építészére nézve adatok nem voltak találhatók. Említésre méltó gondosan ápolt kb. 200 holdas parkja, mely angol stílusú parkjaink legszebbjei közé tartozik. • Lovasberény fődísze a gróf Cziráky kastély. Hatalmas fákkal szegett, mélyen elnyúló pázsit hátterében álló kastély, mely arányaiban oly kiegyenlített és környezetével oly tiszta összhangban áll, hogy a múlt század építő- és kertművészetének minden szépségét véljük benne felismerni. Pedig csak a XIX. század elejéről való átalakítás és kiegészítés előtt állunk, mely a XVIII. század homályába vesző rész (valószínűleg az északi földszintes szárny) további kiépítését jelentette. Feltűnő gazdagon kiképzett római jón oszloprend mögött három félköríves záródású ajtóveret a középső nagy terembe. Ehhez kapcsolódik jobb- és baloldalon három-három díszesebb szoba s hátul a fogadó előcsarnok, mely oldalra szorítja az emeletre vezető lépcsőt. Az oldalszárnyak és a mögötte levő épületek a főépülettel egy zárt egészet alkotnak. A móri gróf Lamberg kastély 1762-ben épült, építőmestere Fellenthali Fellner Jakab. Későbbi keletkezésű az erősen klasszicizáló egykori báró Luzsánszky kastély, az ú. n. „láncos kastély." SZEMLE 31 Széles egyemeletes homlokzatának fődísze a két gazdag fafaragású kapu között elhelyezett három páros oszloptól hordott erkély. A főhomlokzat komorságával szinte ellentétben áll a loggiás udvar könnyed és derűs hangulata. Vál meglehetősen elhanyagolt állapotú kastélyát Ürményi József státuszminiszter építtette, ki 1775-ben a jezsuiták eltörlése után a birtokot ajándékba kapta. Ma Dréher Jenő tulajdona, de csak gazdatiszti családok céljaira szolgál. Az emeletes épület a copf legkésőbbi formáit mutatja és különösen középső részének architektúrája, finom vasrácsos, kecses erkélyével páratlanul kedves részleteket tartalmaz, amelyek némileg emlékeztétnek Székesfehérvár püspöki palotájára. A verebt Végh-kastély tervezője Kasselik Fidelio. Erősen völgyoldalra építve a kert felé emeletes, az utcai oldalon csak földszintes. Alaprajza méreteiben és elgondolásában egyaránt kifejezője annak a pusztán egyszerűségnek, mely a kulturtuszkulanumot — ahol sokáig zenei életünk egyik gócpontja volt — és mindenkori lakóit jellemezte. A felsorolt kastélyok bővebb ismertetését gazdag képsorozat kiséri. Rajtok kívül még a következőkről történik említés : Martonvásárról és Nádasdladányról, melyek angolparkkal körülvett újabb keletű kastélyai az angol gótsíi utánzatai, a néhány évvel ezelőtt létesült vájtat Zichykastély Polláck egykori terveinek megvalósításával épült, a seregélyesi kastély építési éve 1820, Csurgót angolkertje emeli Alcsut, Csákvár, Lovasberény, Nádasdladány színvonalára kastélyának a természetbe olvadó festői környezetével. M. A. A múzeum vendégkönyvéből. A Pen Club budapesti kongresszusa alkalmából a kongresszus három angol tagja Evadne Prince, sziporkázó szellemességű fiatal írónő, Henry Simpson, a londoni költők klubjának elnöke, M. Ken Attiwil, a Daily Skotch kiadója Tower Vilmos tábori főesperest meglátogatva, az ő kalauzolása mellett múzeumunkat is megtekintették. Benyomásaikat a vendégkönyvben Tower V. fordításában a következő bejegyzésekkel örökítették meg : 1. Ken Attiwill-é: „E múzeum szépsége valósággal visszatükrözi a magyar nép báját." 2. Evadne Prince-é : „Ez a múzeum a legérdekesebbek egyike, melyeket valaha is láttam, pedig ugyancsak sokat láttam." 3. Henry Simpson-é : „Magyarország szépsége s népének szeretetreméltósága szívig meghatott és egész valómban fölemelt." A múzeum más nevezetesebb látogatói : A budapesti Pázmány-egyetem művészettörténeti intézetének 20 tagja Heckler Antal ny. r. tanár vezetésével, a budapesti Orsz. Iparművészeti Iskola 5 tanára és 25 növendéke, a budapesti Kegyestanitórendi Kalazantinum 5 tanára és 60 növendéke, Alföldi András budapesti egyetemi tanár, Oroszlán Zoltán, az Orsz. Szépművészeti Múzeum Őre és neje, Voínovích Géza, az akadémia főtitkára, neje és Vas Ferencné művésznő kíséretében, Kubelik I. a világhírű hegedűművész.