Székesfehérvári Szemle 2. évf. (1932)

SZÉKESFEHÉRVARI SZEMLE 29 1866. máj. 11. Mórott földrengés, — jún. 22 Mórott földrengés. 1891. jún. 19. 22 óra 23 perckor Mohán, Székesfehérvárott 2—3 másodpercig tartó földrengés, egyes alvók felébredtek, egy rozzant kéményből tégla esett ki (4 f). Csórott, Iszkaszentgyörgyön, Sárkeresztesen, Sárszentmihályon, Szabadbattyánon, Zichyfalván gyenge dörgéstől megelőzött gyenge földmozgás, egyes alvók felébredtek, edények csörömpöltek (3'5 f), Magyaralmáson, Nádasdladányon, Pettenden, Sárkeszin, Sárpentelén ablakok rezdültek, kevesen érezték (3 f), Csőszött és Pákozdon is megfigyelték állítólag a rengést, — jún. 20. Székesfehérvárott gyenge földrengés. 1893. ápr. 9. Ercsiben, Székesfehérvárott 15 órakor ingaórák megálltak, függőlámpák lengtek (4, 5 f), Adonyban a gyenge földmozgást kevesen érezték (2, 5 f). 1898. márc. 18. Mórott 20 óra 45 perckor erős rázkódás, 2 másodpercig tartó ingás, órák megálltak (4, 5 í], Isztiméren is többen érezték a lökéseket (3 f), — márc. 23. Mórott 21 órakor gyenge földrengés. 1902. okt. 12, 19—22 óra között Isztiméren többször ismétlődő földrengés. Kárt nem okozott, de rémületet keltett (4 f). 1909. nov. 12. Nadapon gyenge rengés, elég sokan érezték 9 óra 30 perckor, 14 lökés volt morajjal (3 f), — dec. 12. Isztiméren 5 óra 30 perckor ágyúdörgésszerű morajjal rengés, sokan érezték, egyesek felébredtek (4 f). 1914. nov. 25. 17 óra 12 perckor Isztiméren, Mórott 3 másodpercig tartó földmozgás, vakolat megrepedt, kémény ledőlt (4, 5 f), Bodajkon, Csákváron, Kisbéren, Nyalkán ház recsegett, ropogott, vakolat hullott, lámpák lengtek, sokan a szabadba menekültek (4 f), Császáron, Fehérvárcsurgón, Iszkaszentgyörgyön, Kecskéden, Magyaralmáson, Magyarszentkirályon, Mohán, Oroszlányon, Pannonhalmán, Ravazdon, Zircen erős moraj, lámpa lengett, tető recsegett, falon a képek mozogtak, apró tárgyak eldőltek (3, 5 f). Ászáron, Bakonybélen, Bakonyszentlászlón, Felcsuton, Győrött, Győrszentlászlón, Kőhányáson, Peren, Tatabányán ablakok rezdültek, lámpák lengtek, kevesen érezték a rengést szekérzörgés-féle zaj kíséretében (3 f). Bakonytamásin, Bársonyoson, Mezőőrsön inkább csak a nyugodtan ülők figyelhették meg a gyönge földmozgást, (2, 5 f), Fenyőfőn, Komáromban, Székesfehérvárott pedig csak egy-egy érzékenyebb észlelő jelentette (2 f). Amint látható a rengést Fejér—Komárom—Veszprém megyék területén érezték. 1921. máj. 21. Isztiméren 22 órakor képek a falon mozogtak, bútorok inogtak, ágyúdörgésszerű moraj is hallatszott (3, 5 f). 1922. jan. 7. Mórott 1 órakor gyenge földrengés (2 f), — jan. 7. Bakonysárkányon, Bodajkon 3 lökés 3 óra 37 perckor ágyúdörgésszerű moraj kíséretében, alvókat felébresztette, vakolat is hullott (4 f). Mórott egyesek felébredtek, bútor rezgett, kút vize zavaros lett (3, 5 f). Isztiméren, Pusztavámon, kevesen

1 érezték, edények zörögtek, ablak rezdült (3 f). Császáron két gyenge lökést (2, 5 f), Csák váron inkább csak morajt (2 f) észleltek. 1925. március 3. Csőszött 21 óra 30 perckor 3 másodpercig tartó, hordóguruláshoz hasonló morajtól kisért földrengés, függőlámpa lengett, kevesen érezték (2, 5 f). 1930. szept. 27. 20 óra 30 perckor Mórott 4—5 másodpercig tartó gyenge földmozgás, ház ropogott, hordógurulásszerű moraj, egyesek a szabadban is érezték (3 f), Csókakőn kevesen érezték, ablakok rezdültek, moraj (2, 5 f), — szept. 27. Mórott 22 óra 30 perckor erösebb (3 f), Csókakőn gyönge földrengés (2 f), — szept. 28. Mórott 4 órakor igen gyenge rengés (2 f). Kitűnik a tárgyalt rengésekről, hogy 1. tekintélyes számban az 1810. jan. 14-től 1813. nov. 13-íg tartó rengésraj tagjai. 2. Túlnyomó nagy része Mór vagy Székesfehérvár körül volt legerősebb, tehát e környéken kell keresnünk kipattanási helyüket is. Más szóval a fejérmegyei rengéseknél az okozó után kutatva elsősorban a móri árkot jelölhetjük meg mint rengéskeltőt. 3. A vidék legerősebb rengése, melyről tudomásunk van az 1810. jan. 14-i nagy móri rengés (kipattant 18 óra 9—10 perc között). Már a rómaiak tudták s ez a meggyőződése a modern tudománynak is, hogy ahol egyszer rengett, ott tartani kell továbbra is a föld megmozdulásától, mert az a tektonikai vonal, amely mentén egyszer kéregfeszültség egyenlítődött ki, továbbra is a kéreg viszonylag gyöngébb darabja marad, ami kevesebb ellenállást fejt ki a feszültségekkel szemben, ha tehát rengéskároktól mentesek akarunk lenni, megyénk területén gondosan építkezzünk. A fejérmegyei rengésekre vonatkozó megfigyelési anyag forrásai, feldolgozásai. A magyar rengéskatalógusok közül Grossíngeré (1), Sternberg grófé (2) és Salyé (4) említi az 1038. évi, a megyében ismertek közül a legrégibb földrengést, Kitaíbel és Tomtsányi (3) az 1810. jan. 14. és 1813. nov. 13-ig tartó móri rengésraj legerősebb és jónéhány gyöngébb lökésével foglalkoznak, igyekeznek felderíteni a rengésraj okát, nálunk először alkalmazzák a mikroszeizmologíában ma is használatos izoszeiszta fogalmat. Gondos anyaggyűjtésüknek sokat köszönhetünk. Hunfalvy (5), Boué (6), Bolgár (7), Seidel (8) említenek néhány fejérmegyei rengést, míg Lajos (9) és Réthly (10), már teljes felsorolásukra törekednek, az utóbbi a megfigyelési anyag jórészét fel is dolgozza. Günther (11) idézett cikkében nagy dicsérettel emlékszik meg Kitaíbel—Tomtsányi munkájáról s kívánatosnak tartja, hogy a jeles művet Budapest valamelyik tudományos testülete újra kiadja, miután külföldön is alig ismerik s a magyar haza határain kívül könyvtárakban sem található meg. E sorok írója (12) maga is foglalkozott másírányú tanulmánya során a Budapesti Földrengési Observatorium birtokában levő (13), főleg az 1889. utáni időkre vonatkozó, továbbá a fenti forrásmunkák-