Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

MÚZEUMI ÉRTESÍTŐ 17 ságos Uramnak a múzeum gondos berendezéséért mély tiszteletem és hálám jeléül valami csekély emlékkel kedveskedem. Miután egy város címere megmagyarázza egész történeti múltját, tehát a címernek óriási jelentősége van, de nem kevésbbé a munkához a jó egészségnek, azon elhatározásra jöttem, hogy Székesfehérvár színes címerével dí­szített pohárral fogok kedveskedni, hogy minden nap, valahányszor Méltóságod e pohárból iszik boldogan emlékeztesse a rajta levő címer a város múzeumára, amelyben Méltóságod örök emléket állított magának és a várost örök hálára köte­lezte." A pohár, mely használat folytán könnyen eltörhetne, biztos megőrzés végett, mint helyi vonatkozású ritkaság, múzeumunkba került és ott a VI. terem középszekrényében látható. (Lt. sz. 8392.) Az elvírapusztai római kő. Tárnok mellett van gróf Karátsonyiné Elvira-pusztája és ennek kertjében díszes római síremlék töredéke mész­kőből. A felső része le van törve és hiányzik, habár körülötte sokféle követ találhatunk. Ma­gassága 156, szélessége 116, vastagsága 28 cm; a domborműves mezőből megvan 42 cm, az ál­dozati mező hibátlan és 33 cm magas ; felirat je­lenleg nincs : bizonyára az emberi alakok felett volt. E síremléken térdtől fölfelé hiányzik a 3 álló felső teste, ruhájuk mesterileg rendezett. Az ál­dozati mezőben a 4 kerekű keltakocsi, rajta matróna ül, hátánál a szolga áll, a kocsis dombor­művéből a felső rész hiányzik ; a 2 ló hátsó 4 lába jól látszik. A görbe lábú áldozati asztalon kosár­ban az áldozati étel és egyfülű edényben az ital, az asztal mellett 1 — 1 áldozatvivő fiú alakja tel­jesen ép. (1930. aug. 22.) Kőkori lelet Tárnokon. A tárnoki vasút­állomás környékén Anasztázia-puszta területén az év nyarán parcellázási munkálatok folytak Tár­nok—Ligetváros felépítésére. E munkálatok köz­ben a Benta-patak mellett egy mesterséges ha­lom is lebontásra került, miközben ember- és állatcsontokat, őskori edénytöredékeket találtak, Közülök néhány koponyatöredéket és két agyag­edényt Üszögi Nagy Sándor tulajdonos a tárnoki jegyzőség közvetítésével múzeumunkhoz beküldve, felhívta figyelmünket a lelőhely közelebbi megfi­gyelésére. A kívánságnak június június 30-án tettünk eleget, midőn kimen ve, a helyszíni szem­lén az ott széthordtan heverő edénytöredékekből és csontokból sikerült megállapítanunk,, hogy a kérdéses dombocska leletei a kőkori embertől származnak. Ezt igazolja egy a kőkorszakra jel­lemző talpastál alja, egy kis karcsú fülespohár a perem fölé emelkedő szalagfüllel, alsó részén hosszanti barázdákkal, két szalagdíszes edény­töredék és egy kis kovaszilánk. A koponyacson­toknak erős elmeszesedése, feltűnő vastagsága igazolja régiségüket. (Lt. sz. 8341.) A múzeumegyesület tagjainak a „Székesfehér­vári Szemle" díjtalanul jár, megtartásuk tehát semmi féle kötelezettséget nem von maga után. Hivatalos tudósítások. Választmányi ülés: 1931. okt. 10-én tartotta a Múzeumegyesület őszi rendes választmányi ülését, melyen dr. Havranek József alispán elnö­költ. Üdvözölte a főispánt 60. születésnapja al­kalmából, majd kegyeletes szavakkal emlékezett meg gróf Somssich János és Zettner Sebő halálá­ról. Igazgató jelentése kapcsán beszámol az Elő­szálláson végzett ásatásokról ; az Iparművészeti Múzeum átiratáról helyi kiállítás rendezésére vonatkozólag ; a nyári munkálatokról. Új munka­társunk Joachim József megkezdte a régészeti anyag katalogizálását : Mayer Lipót lepkegyüjtemé­nyünket egészítette ki ; Dormúth Árpád a kézi­könyvtár katalógusát készítette el. A kiutazásokról szólva, római telepet találtak Mór mellett, melyre dr. Szing Ignác úr hívta fel figyelmünket. Végül a szabadtanítási tervezetet mutatva be, a gyűlés véget ért. A múzeum gyarapodása. A múzeum ős­kori gyűjteménye gyarapodása Tárnokról (Anasz­tázia-puszta) 7 darab kőkori lelet üszögi Nagy Sándor aj., Tolnamegyéből a Nagykoppány-patak mellől a helybeli kultúrmérnöki hivatal szolgálta­tott be 2 őskori bronzkarikát. Gróf Zichy Aladár Vajtán talált urnatöredékeket és egy értékes sza­badságharci emléket: Táncsics Mihálynak 1848. március 15-ike emlékére felajánlott ezüst tinta­tartót, a Nádor-csatorna mentéről pedig mammut csontrészeket adott át múzeumunknak. Gróf Zichy Rafael az eddig Sárszentmihályon őrzött farag­ványos köveket helyezte el letétként, gróf Széchenyi Viktor pedig Sárpenteléről küldött két feliratos emléket. Mórról dr. Szing Ignác ajándéka folytán római leletekkel gazdagodtunk. Népvándorláskori gyűjtemény Előszállásról gyarapodott 125 darab avarkori sírlelettel. Fegyvergyűjteményünk sza­porulata Nagyvelegről egy középkori nyílhegy, Agárdról (Tolnamegye) a kulturmérnökség révén egy XVII. századi kardpenge, Darmstädter Gyula pedig a várpalotai várban használt villaszerű esz­közt, Szatmári István kardot, Weber Gilbert három keleti fegyvert adományozott. Múzeumunkba ke­rültek a 69-esek hősi emlékének leleplezési ko­szorú szalagjai is. A Csitáry-nyomda a világháború idejéből való liszt- és kenyérjegy-klisét helyezett el, Farkasfalvi Kornél utján Kecskemétről a parádi üveggyárban készült, Székesfehérvár címerével díszített üvegpohár került múzeumunkba. A Reé­család 4 régi szentképet, Friedmann Adolf egy régi mesterlevelet ajándékoztak. Éremtárunkba beosztottunk egy Mária Terézia korabeli arany­forintot, az inotai éremleletet, az Éremkedvelők Egyesülete által kiadott Ferenczy István emlék­plakettet, az ARAK által kiosztott versenyérmeket és Krausz Katalin adományából egy milleneumi érmet és a keszthelyi gazdasági akadémia 100 éves jubiláris emlékérmét. Néprajzi tárgyak : Nagyveleg község kalodája, Görög Ernő adományából fara­gásos bot és Borsos István ajándéka sárgamázas, domborművei díszített korsó 1848-ból. Természet-

Next

/
Thumbnails
Contents