Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

12 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE házy Anci énekelte Gounod : Ave Maria-ját, majd Tarnay Alajos dalát, melyet Falu Tamás finom lírai költeményére komponált. Művésznőnk oly hatalmas sikert aratott, hogy a dalt meg kellett ismételnie s a közönség melegen ünnepelte a jelenvolt szerzőt is. Tower Vilmos beszéde után Kollerné Bárány Sziszi hegedüművésznő virtuóz számai következtek, majd Hegyi Emánuel zongoraművész ragadta magával a zene hullámain a közönség lelkét. Ez alkalommal jelent meg litográfiában Schwarzkopf Artúr zongorára írt gyönyörű „Gyászindulója" Prohászka Ottokár emlékének ajánlva. (V. ö. Szfvári Napló IV. évf. 125. sz. 1931 jún. 6. Fejérmegyei Napló XXXYIII. 125., 1931 jún. 6.) 1931 november 12,-én hangverseny keretében ünnepelte a Székesfehérvári Zenekedvelők Egyesülete 30 éves és a 3. honvéd gyalogezred zenekara egy évtizedes fennállását. A hálás elismerés pálmaágát Schwarzkopf Arthur főkarnagynak kell átnyújtanunk, ki átvette Fricsay Richárdnak a ragyogó békevílágból maradt örökét és nehéz körülmények között igaz művészi lelkesedéssel és áldozatos odaadással emeli a zeneművészet hagyományait városunkban el nem ért tökélyig. Goldmark : Sakuntala nyitánya után Setét György művészi előadásában hallottuk Brahms D-dur hegedűversenyét, majd Paganini versenyét. Ezt követte Schwarzkopf Arthur Scherzojá, majd négytételes „Magyar szvit"-je (Fehérvári hangulatképek). I. része a város sürgés-forgását jellemző Allegro ; a II. rész a pásztoridill fuvola és hegedűkettese ; a III. tétel a parasztlakodalom friss pezsgő ritmusa, míg a IV. tétel a nyáréjtszaka az Öreghegyen hangulatgazdag képe fejezi be a gyönyörű művet. (V. ö. Szfv. Napló IV. 258. 1931 nov. 14. Hafisz cikke ; Fejérmegyei Napló 258 sz. nov, 14.) Jubileumok. A Mantz-óvoda 25 éves fennállása. 1931. nov. 10—11,-én ülte meg fényes keretek között a Mantz óvoda fennállása 25 éves fordulóját. Az intézmény jubileuma egyúttal a jó Erzsi néni (Héjj Erzsébet) jubileuma is, ki az intézet megalapítása óta gondozója, nevelője e . virágos kertnek s ki fáradhatatlan buzgalmával országos hírnévre emelte a* Mantz-óvodát. Díszülés és jubileumi előadás a színházban emelte az ünnep fényét, melyen az apróságok bájos közvetlenséggel adtak elő néhány kis színdarabot. (V. ö. Szfv, Napló IV. 531 sz. 1931. okt. 13.; Fejérmegyei Napló XXXVIII. 232. 1931 okt, 14.) Sik Sándor: „Szent István utolsó éjszakája" előadásával ülte meg a helybeli Urak-, továbbá az Iparosok és Kereskedők Kongregációja fennállása 10 éves fordulóját okt. 3.-án. Előadást megelőzőleg P. Bangha Béla mondott hatalmas beszédet a mai világ könyörtelen pénzvilágáról, sötét kilátásairól s a katholikus charitas kiépítését sürgette. A darab hatása megrendítő volt, ámi hatalmas belső drámai erejéből folyik. Habár sok benne a szónoki elem, mégis túltör rajta a tragédia lelke és szívbe markol, gondolkozni késztet. A modern francia psychologiai drámák ereje leng Sik e darabjában, mely a költő legjobb enemü alkotása, A müvet Dormúth Árpád rendezte előadásra : A szereplők közül Csernay László : Vazulja, Keszey József : Istvánja, Juhász Gyula : Pétere, Szuplicz A. : Szalókja és Dormúth Árpád : öreg regőse emelkedik ki. (V. ö. Szfv. Napló IV. 225. 1931 okt. 6. : bj. cikke, ugyanott P. Bangha beszéde. — Fejérmegyei Napló 1931 okt. 6.) Vitéz Szarka Géza: Szent Erzsébet misztériumának előadásá-vdX hódolt a székesfehérvári Úriasszonyok Sz. Erzsébet Kongregációja és a Sz. Erzsébet Leányklub a nagy magyar „szociális" szent halálának 700 éves évfordulóján nov. 19.-én Szent Erzsébet emlékének. A misztérium bemutatja azokat a jeleneteket, amelyekben a szent asszony nagysága a legszembetűnőbb : Az udvari emberek közt gúny és rágalom tüzében, szegényei között, kik rajongásig szerették, látjuk száműzetését, látjuk a kolostorban és az országút mellett, látjuk halálát és megdicsőülését s mindez a mai kor keretébe állítva, a mai kor tipikus emberalakjainak szemén keresztül. Drámailag erősen felépített három felvonáson viszi keresztül a nézőt, mély és hatásos jelenetek és végjelenetek teszik lenyűgözővé a rövidebb és talán fokban lehajlóbb utolsó két felvonás mellett, melyet azonban színes képek emelnek és ragadnak tovább úgyhogy tökéletes egésszé olvad. A darab rendezési munkáit itt is Dormúth Árpád végezte, míg a zenei részeket Schwartzkopf Artúr főkarnagy szerzetté hozzá. A szereplők művészi játékot produkáltak. A darab lelke dr. Szabó Erzsébet volt, ki a főhős szerepét alakította ; özv. Say Rudolfné Zsófia fejedelemasszony szerepében remekelt, dr. Korniss Elemér Lajos herceget, Manger Emil Henrik herceget, Dormúth Árpád Konrád atyát, Ruff Béla eretneket, dr. Kristóf László Klingort, dr. Barth Rezső Isbert grófot, özv. Czenthe Pálné koldusasszonyt, Kiss Ágoston koldust alakítottak szinte művészi tökéletességgel. Az előadás 6 zsúfolt házat élt meg és még sokan maradtak, kik nem láthatták. Felejthetetlen élmény ez városunknak, mire szerző és rendező egyaránt büszkén tekinthetnek vissza. (V. ö. Szf. Napló: IV. 264. sz. 1931. nov. 21. Fejérmegyei Napló : XXXVIII. 264. sz. nov. 21.) Könyvek: B. Szabó István—Bérezi Vilmos szerk. Fejérvármegye és Székesfehérvár törvényhatóságának almanachja. Székesfehérvár, 1931. Csitáry G. Jenő. ízléses, gondos munka. Az almanach három részre oszlik. Tartalmából kitűnnek Szabó Imre : Fejérvármegye történeti kialakulása ; Schneider Miklós : Karcolatok Fejérmegye múltjából és dr. Juhász Viktor : Székesfehérvár közigazgatásának képe 1848 előtt című helytörténeti cikkei. A művet azután a város és megye közéletének és tvh. biz. tagjainak rövid életrajzi adatai fejezik be. Az almanach hézagpótló munka és fontos kézikönyv egyesületek, intézmények részére, Révész Amadé : Kádár álma. Székesfehérvár Szammer I. utóda Pannónia nyomdavállalat. 1931, Pannónia Könyvtár 10. Kis 8° 37 1. Az ifjúság részére készült elbeszélés Szent István korából. Kompozícióban kissé laza s ezért kevésbbé szug-