Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

t. évfolyam 1931. október—december hó* 10—12. szám. SZÉKESFEHÉRUflRI .SZEMLE. MuzeuM6GYesüber КОТЪОПУЕ FELELŐS SZERKESZTŐ 'TVarOS/NciJOfd SZERKESZTŐSt6&0ffuár-&S A székesegyház Szent Erzsébet ábrázolásai. Hogy szerénységünkhöz képest mi is kivegyük részünket árpádházi Szent Erzsébet hétszázéves jubileumából, ez a célja jelen megemlékezésünknek. Mit csodáljunk benne? — kérdi Prohászka géniusza a magyar asszonyok e brillíáns ragyogású ékéről. — Azt az örök szép hitéletet, mely őt a világból felsőbb, tisztább fénybe emelte, vagy azt a fesztelen kedves lelkületet, mely erőszak nélkül mindent eligazít, eltűr s kellemével lebilincsel és győz ? Mit csodáljunk benne, azt, hogy gyermek maradt végig s huszonnégy évvel már a paradicsomot és Golgothát bejárta ?. .. Harmónia, gloria, Te Deum az egész élete. (Elmélkedések.) Ezt jeleníti meg előttünk székesegyházunk ama két művészi értékű stukkorelíefje, melyeket Schoen Arnoldnak júniusi számunkban megjelent felfedezése szerint Kellner Martin Kari készített. Az egyiknek képét be is mutattuk, amint Szent Erzsézsébet alamizsnát oszt, a másik betegápolás közben ábrázolja. E rokokós hangú reliefen, miként Schoen A. írja, Szent Erzsébet profiljában Mária Terézia arcát örökítette meg Kellner az 1741. évi koronázási emlékérem alapján, amely érmet Donner Matthäus készítette. Az oltár oszlopai között álló jobboldali szobor szintén Szent Erzsébetet ábrázolja, bár kevésbbé művészi kivitelben. Alakját, legfőbb erényeinek ábrázolását tekintve, a szeretet és türelem megtestesítője! A jelen siralmas körülményei között valóban mint a szentek legidőszerűbbje jelenik meg előttünk. És nekünk kétszeres öröm, hogy az Árpád-nemzetség, mely annyi szentet adott a világnak, ily ma is időszerű jellemmel gazdagította a hősi lelkek számát. Mert, miként egyik magasztalója írja, „mennyire nem árt és milyen aktuális, ha ebben a kínos lelki és gazdasági vajúdásban feltűnik a Krisztus szocializmusát hirdető fejedelemnő, Szent Erzsébet nemes, sugár alakja, mint olyané, aki nem theoretizált, de szívére hallgatva csinált szocializmust és oldotta meg maga körül a társadalmi kérdés égető problémáit I

й M. A.