Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)
12 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE réti a tudományt, hogy a kormányzást nagyanyjára és anyjára bizván maga szabad idejét inkább Horatius és Cicero müveinek olvasásával tölti. Már ez visszatetszett a hadseregnek. Mikor pedig 234-ben a germanusok ellen viselt háborút a Rhenus mellett, szigorú fegyelme annyira bántotta a katonákat, hogy márciusban anyjával együtt megölték. Ez a császári élet még mindig méltó volt arra, hogy halála után a kor szokása szerint a senatus elrendelte az ünnepélyes consecratio-t (apotheosis a görögöknél.) A pogány isteneket megillető tiszteletben minden második, harmadik császár részesült elhunyta után. Augustus császártól (Kr. e. 27.) kezdve Romulus Augustulusig (476. Kr. u.) összesen 103 császárt ismerünk, közülük 48 ilyen consecratio-ban, istenítésben volt részes, Sőt az uralkodók családtagjai közül is 26 személyt így tüntetett ki a senatus, vagy a következő császár. De a kitüntetésen kivül rosszalását, megvetését is kifejezte a római a neki nem tetsző előkelőségeken, legalább az emlékével szemben. Ez a damnatio memoriae főleg abban nyilvánult, hogy az illetőnek a nevét az emlékeken, feliratokon kitörülték. így 37 uralkodóról 17 családtagról és 16 személyről állapitható meg ez a kárhoztatás. A 37 uralkodót nem mindig egyenlően sújtották e damnatióval; Háromról biztos, hogy kitörült nevüket később újra vésték. Severus Alexander pedig azok közé tartozik, akiknek sértetlen feliratú dicsérete is maradt ránk a lefaragottakon kívül. Elagabalus feliratain ezt a gúnynevet meghagyták, de az Antoninust lefaragták. Ez a mi mértföldkövünk olyan katonai parancsnokság vagy legénység közelében állott, ahol a császár halála után kiadták a parancsot, hogy a feliratokból a volt császárnak és helytartójának nevét le kell faragni. Ezért hiányzik a 2. sorból Aurel(ius), a 3.-ból Alexander, az 5. egészen, a 9.-ből Fl(avio), a 10.-bői Marciano esetleg utána mindjárt co(n)s(ulare). 4. Olvasása ; 1. Imperator Caesar 2. Marcus Aurelius Severus 3. Alexander Pius Augustus 4. consul proconsul, tribunicia potestate 5. г. , • Ч5Е~ « <- m == re— a) Baracska. Baracska (régi okiratainkban Barakesa, Borokcsa, Brokcsa, Brucsa, Brugsa ; Föld és Ember, 1930, 65. 1.) nevét Károly János szláv eredetűnek mondja. Annyit tesz, mint mocsaras, ingoványos (Fejérm. tört. III. 150. 1.). Ezzel szemben Nagy Géza szerint a község középkori neve Boroksa és e nevet a Bojta vezértől származott Brucsa 6. nobilissimus caesar 7. vias et pontes vetustate 8. corruptas restituit 9. curam agente Flavio . 10. Marciano legato augusti 11. propraetore ab Aquinco 12. milia passuum quadragínta trium. Magyarul : A kegyes, felséges Marcus Aurelius Severus Alexander parancsnokló császár, consul, proconsul, néptribunus .... A legnemesebb császár, a régiség következtében elromlott utakat és hidakat kijavította, a munkálatra felügyelt Flavius Marcianus, a felség propraetori helytartója. Aquincumtól 43 ezer lépésre. 5. Ki az a Flavius Marcianus? Pannónia Inferior consuli helytartója Severus Alexander korában 222—235 közt. Ismerjük egy aquincumi építés emléktáblájáról, amely szerint Severus Alexander fürdőt épített a Severus-féle, jámbor, hűséges, II. segédlegio határföldjétől fogva, az építésre felügyelt a consul rangú Flavius Marcianus. Közli a Corpus Inscriptionum Latinarum III. 10489. szám alatt; Bud. Rég. 1904. 165. 1. 3. sz. ; Budai: Róm. Felirattan 371. 1. és Arch. Ért. 1927. 86. 1. Mikor készült ez a mérföldkő ? Severus Alexander császársága alatt (222— 235. Kr. u.) akkor, amikor először volt consul, azaz 222-ben, mert a consul jelzésnek nincs folyószáma. másodszor volt consul 226-ban. Azután segít a meghatározásban a trib. pot. vagyis néptribunus hivatal jelzései. Először vette föl ezt a népszerű hivatalnevet 222. márc. 11.-én, másodszor még ugyancsak 222-ben dec. lO.tén. E két meghatározás arra utal, hogy ezt a feliratos követ a 222. évben készítették Kr. után. Hol jelölte a birodalom országútját ez a mérföldkő ? Minthogy Dunapenteléről (Intercisa) előkerülő római mérföldmutatók 45—47. római mérföldről szólnak, azért itt nekünk mintegy 3 római mérföldet vagyis 4'4 km-t vissza kell számítanunk. Ekkor pedig a 43. mérföldet, azaz 63*64 km-t, Rácalmás község területén találjuk meg ott, ahol az állami és megyei kocsiút átszeli a pusztaszabolcs—paksi h. é. vasútat és így ez a mérföldkő az eredeti helyén maradt fenn. Dr. Polgár Iván. vagy Brugsa nemzetségtől kapta. Lakói a bolgárkabar nemzetséghez tartozó, zsidó vallást követő és szőlőmüveléssel foglalkozó kalizok voltak, kiknevét a Kualuz-völgy (kálózi, ma váli-völgy) és az ennek közepén fekvő Kálóz puszta őrizte meg. (Ethnographia 1912, 220—221. 1.) Bátky Zsigmond szerint Baracska, korábban Borokcsa fejérmegyeí nemzetség nevét így kell tagolni Borok -J- csa és akkor az török személynév. De leszármaztatható Községtörténelmi adatok.
