Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

10 SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE pád és dr. Say Géza. Ügyész : dr. Szűts Gedeon, Ellenőr: Ruff Béla. A választmány egy évi időtartamra a következőleg alakult meg : Dr. Bezdek József, dr. Berzsenyi |Zoltán, dr. Csitáry Emil, Huszár Dezső (Sárbogárd), Jancsó Sándor, dr. Kaltenecker Viktor, dr. Képes János, Klöckner József, Lakatos Dénes, Magdics István, Márton Jakab, Mátrai Rudolf, dr. Paulovíts Béla, Pék János, Pfinn István, Philipp István, dr. Polgár Iván, Rauscher Béla, id. Reé István, Schneider Miklós, Szegfű Ignác, Weichart Valdemár, Wertheim Pál, Zettner Sebő, Mayer Lipót belmunkatárs, dr. Kiss Jenő tb. múzeumőr, Radetzky Dezső tb. múzeumőr. Számvizsgáló-bizottság tagjai egy évi időtartamra : Almássy János, Manger Emil, Polczer Gyula. Indítványok. Az Árpádház! királysírok maradványainak vísszahozatala és méltó elhelyezése. A közgyűlés keretén kivül történt bár, de de nagy fontosságánál fogva méltán idesorozható ez az ideális elgondolású indítvány, melyet Egyesületünk elnöke gróf. Széchenyi Viktor főispán említett fel s bocsájtott megbeszélés alá. Tudvalevő ugyanis, hogy a fehérvári ősi bazilika helyén 1848 óta folyt ásatások kapcsán az egykori kírályA római birodalom erejét évezredeken át hirdetik kőből készült alkotásai is. Ezek közé tartoznak a mérföld jelzők, rendszerint mészkőből. Fejér megye területén épült a római korban a Duna jobbpartján, a világbirodalom egyik határvonalán, a híres közlekedő út, amelyen a távolságot minden 1000 passusnál (Г48 km.) majdnem ember magasságú feliratos kövek jelezték. Ezen az óbuda—eszéki vonalon, Érd és Baracs község között, vagyis fejérmegyei területen 40 mérföldkő állott egyszerre ; pedig a váltakozó császárok alatt 3—4 évszázadon át egy és ugyanazon pontra is több mérföld mutató került. E 40—50 mérföldkőnek legnagyobb része több évezreden át kibírta volna az idő vasfogát, hacsak emberi kéz szántszándékkal be nem építette, vagy szét nem tördelte volna más célra. De igy is maradt föl egynéhány, melyek közül hármat múzeumunk őriz : egyet Adonyból, kettőt Rácalmásról. I. Az adonyi mérföldkő.

1

) . Teljes magassága 140 cm., kerülete a hengeralakú mészkőnek 123 cm., átmérője fent 40, Ц Ez a mérföldkő múzeumunk alsó udvarának közepén látható. sírokban a kétségkivül agnoszkált III. Béla és nején kivül több más királyi maradványt találtak, melyeknek nem tudták megállapítani személyazonosságukat. E maradványok egyideig ott hányódtak a Városháza padlásán, majd a későbbi ásatások folyamán talált csontokkal együtt a székesegyház kriptájába kerültek, hol avatatlan kezek részben feldúlták, végre a budapesti anthropológiaí intézetbe vándoroltak, hol egy részük állítólag ma is hever, más részük a Budavári Koronázó (Mátyás) templomban nyert elhelyezést. Elnökünk felvetette a kérdést, vájjon nem lehetne-e e nemzeti ereklyéket, melyekhez Székesfehérvár jogos igényt támaszthat, visszaszereznünk Budapestről s itt méltó elhelyezést találni részükre ? Tervének kivitele az illetékes tényezwk hozzájárulásával városunk ősi hivatásának egyetlen bűizke* emléke lehetne, hova elzarándokolna a nemzet s nagyban emelné az ősi Alba nemzeti jelentőségét. Az elhelyezés módozatául a mai Szent István székesegyház — egykori Szent Jakab templom — kriptáját jelölte'meg, melyet egyszerű ősi román altemplommá képeznék ki, melynek bejáratául a Hősök emlékének díszkapuja szolgálna. Az életrevaló szép indítványt hosszasabban megtárgyalva megbízták gróf Széchenyi Viktor elnököt, Marosi Arnold igazgatót, Dormúth Árpád titkárt, a kérdés tanulmányozásával és esetleges lépések megtételével, — amivel a közgyűlés véget ért. a feliratos mező magassága 78, szélessége 67, betümagasság 7—11 cm. 2. Hol találták ? Adonyban (Fejérm.), a Duna jobbpartján húzódó hajdani aquincum—mursai (buda—eszéki) úton közel északra attól a ponttól, ahol Szent Mihály-puszta felett a vasút az országútat átszeli, az 56. km. kő mellett, az országúttól nyugatra 490 méterre az árokban. A kő hosszú ideig az adonyi községház udvarán volt (Károly János I. 103. 1. szerint 1896-ban még ott látta). Marosi Arnold múzeumigazgató 1913. márc. 17.-én már nem találta ott. 19f7. aug. 27.-én gróf Zichy Livia díszkertjében akadtunk rá, a lourdesi Máriakép körül, az új „Zichy Nándor gróf" utcával szemben, több ismeretes római kő társaságában, ahová gróf Zichy Nándor gondoskodásából került be. Kérésünkre a grófnő a fejérmegyei múzeumnak adományozta. Beszállítás után 1925. szept. 24.-én helyeztük el közszemlére a városház udvarán, ma pedig múzeumunk alsó udvarának közepén áll. 3, Felirata. A hengeroszlop oldalára vésett szöveg a szokásos rövidítésekben a következő : 1. IMP CAES 2. M • AVR • SEVERVS 3. ALEXANDER Múzeumunk mérföldkövei. •.•»••»••»••»•»»»••»••».•^[•.»•.».••••••»П