Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 3 veszeti kiállítást rendezett Budapesten. E kiállí­tásra Csányi Károly múzeumunk két műtárgyát választotta ki : egy román stílű aranyozott rézből készült körmeneti keresztet (1158. lt. sz.) és egy zománcozott Mária szobrocskát (7464. lt. sz.). előbbi reprodukciója többszörösen szerepelt művészeti folyóirataink hasábjain is. Szabadtanítás és Sz. Imre emléke. Szabadtanítási előadásaink során is egybe­kapcsolódtunk a Szent Imre centenárium gondo­latkörével, mikor dec. 9. és 16-íki utolsó két elő­adásunkban Marosi Arnold múzeumi igazgató „Szent István és Gizella sirja" majd „Árpádházi síremlékeink" címmel hódolt a szent ősök emlé­kének. Prohászka-liget rendezése. De nemcsak közvetlenül vettünk részt a 900 éves évforduló ünnepségeinek rendjében, hanem közvetve is, amennyiben a magyar kereszténység megalapítóinak emlékét egybefűztük a modern katholícizmus lánglelkű apostolának Prohászka Ottokárnak emlékével. A Szent Imre-év előké­születeit felhasználva dűlőre vittük a régóta va­júdó kérdést ; a Prohászka-liget rendezését. Nagy Püspökatyánk, ki a modern világ tévelygő, szkep­tikus embereit izzó apostoli nyelvével és szociális­testvéri szeretetével visszavezette Istenhez, itt élt közöttünk, innen árasztotta szét isteni hivatásának sugarait a magyar horizontra, ide röppent vissza fáradt teste, hogy a Szentháromság-temető susogó lombjainak halk ritmusai mellett nyugodjék, mig lelke odafönn az örökkévalóság dalát zengi. El­ment, eltávozott közülünk, de emlékét ápoljuk, mikor a Várfal alatti teret az ő virágaival díszítve átadtuk a város közönségének ; s ugyanakkor ke­gyelettel őrizünk Múzeumunkban minden tárgyat, melyet az ő emléke szentelt meg nékünk. Prohászka mellszobor el­helyezése. Ez a kegyelet nyilvánult meg ama benső háziünnepélyen, melyet május hó 11-én tartottunk a Múzeum helyiségeiben s melyen zákodi Csiszér Kálmán bronzbaöntött Prohászka fejszobrát he­lyeztük el az emlékszobában. Ott magaslik fenn­költ homloka immár bronzba vésve a Múzeum Prohászka-termébe és sugárzik — bár hideg fény­nyel, de lélekben valósággal — a szentelt emlé­kek közt, hogy rajtunk érezzük jóságos, meleg tekintetét ismét, mikor ott bolyongunk kegyes re­liquiái között. A szobor megszerzéseért itt mon­dunk köszönetet dr. Képes János kir. közjegyző és dr. Fábián Gáspár műépítész uraknak, kik ön­zetlen adományukkal (160—150 P) lehetővé tették, hogy Egyesületünk a művésztől megvehette és Múzeumában elhelyezhette, Idegen kulturális kapcsolatok : Marsígli ünnepség. Nemzeti és helyi értékeink ápolása mellett nem feledkezhetünk meg az idegen, külföldi kultur­kapcsolatok ápolásáról sem. — Ebből a szempont­ból első helyen említendő a XVII. század nagy olasz mérnök, taktikus és politikus lángelme : conte Luigí Marsígli centenáris ünnepsége, melyet febr. 25.-én rendeztünk nagyszámú előkelő közönség jelenlétében. — Marsigli a felszabadító háború nagy pápai politikusa volt àz első, ki felismerte Magyaroszág nagy történelmi hivatását és annak talpraállítására mindent elkövetett. Centenáris ün­nepsége, mely e nemben az első volt az egész országban, módott nyújtott az olasz-magyar kul­turkapcsolatok kimélyítésére, amit igazol az is, hogy ünnepségünkön az olasz kir. követség is képviseltette magát, kit Egyesületünk elnöke gróf Széchenyi Viktor üdvözölt s üdvözletét Szent­györgyi Ferenc leánylyceumi tanár tolmácsolta ola­szul. Az ünnepély keretében dr. Bevilaqua Borsodi Béla emlékezett meg Marsigli történeti szerepéről. Dr. Richthofen Bosco és Múzeumunk. Ugyancsak a külföldi kulturközösség jelének vehetjük azt a körülményt, hogy dr. Richthofen Bosco, a hamburgi múzeum néprajzi osztályának vezetője múzeumunk egyes tárgyairól fényképeket kért, amiket elküldöttünk neki. örömmel köny­veljük el a külföld tudományos világának ez ér­deklődését gyűjteményeink iránt, mert biztos jele annak, hogy helyes úton haladunk, hogy gyűjte­mény fejlesztési irányelveink helyesen vannak le­fektetve. Kulturális munka: Magyar Művészet székes­fehérvári száma. Ezen aktiv helytörténeti és kulturális munka kiegészítéséül szolgál az a törekvésünk is, hogy városunk művészeti emlékeit az ország tudomá­nyos és művészetért lelkesedő körei előtt ismer­tessük. Törekvésünk sikerrel járt, mert a „Magyar Művészet" hatalmas számot szentelt városunk­nak rámutatva azokra a nagy értékekre, melyek itt rejlenek s annyi ideig az ismeretlenség homá­lyában vesztegeltek. Reméljük, kogy e páratlan művészi számot mihamar követni fogja Fejérmegye főúri kastélyaiban rejlő csodás műkincseknek is­mertetése és így teljessé fogja tenni szűkebb ha­zánk művészeti világának ismeretét. E helyen mondunk köszönetet a város vezetőségének, mely gondolatunkat felkarolta és a kivitelhez tetemes anyagi segítséggel (5000 P) hozzájárult. Szabadtanítási előadássorozat. Szorosan kapcsolódott ebbe a kulturális­művészeti munkaprogrammunkba Egyesületünknek immár állandóvá vált ismeretterjesztő előadásso­rozata, mely nov. ÍJ-tői dec. 16-ig hat előadást foglalt magában. A sorozatot Richter Mátyás ciszt. reálgimn. tanár előadása nyitotta meg : „Az oberammergaui passió játék"-ról; majd Szegfű Ig­nác papnev. int. tanár tartott mélyenjáró művészet­történeti előadást: „Maulbertsch művészet"-érői, Ezt követte Schmidl Ferenc építészmérnök értékes előadása a „Modern építészeti törekvések"-ről.

Next

/
Thumbnails
Contents