Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)

SZÉKESFEHÉRVÁRI SZEMLE 5 szive bánatdúlta útján és meleg költői lelkének gazdag kincsestárát nyitja meg véres-őszintén előttünk. Élete nagy falak között „fáj.isbetükkel teleírva még" s odabenn két karjában csitítgatja a bánatot, a holt ígéretet." De a bánat nem fúl sötét színek ijesztő tagadásába, „a bánat a lélek ékessége, mint szent fején a glória." Ép ezért tud belelátni az élet mélységeibe, ép ezért tud mindent megérteni, ép ezért tudja szeretni az életet, hol lidércek nevetnek ránk a holdtalan nagy éjben, az életláp zsombékai között, de „mi csak megyünk a keskenv úton át botolva, megtévedve", míg odaérünk Őhozzá, ki a mesgye végén ránk mosolyg : Isten. Az ember, a költő lelke „Kristálypohár Isten emelt kezében, Telve" az érzelmek aranyborával, Mely gyöngyözve fut a peremén által." Ha mindent odaadott : „felcsendül elhalón : azután megreped," Idelenn a rét hímes szőnyegén pedig színek dalolnak, miket a szeretet szült, mert Isten bocsátotta le szívét a rétre. Szívet vár az embertől is. „Csak kölcsön kéri és szépségekben visszaadja majd." B. Ebeczky Gabriella megindult a költő útján „ rimpipacsok közt, élő verstáblákon át" és elhivatottsága saját léikében van, mely érez és vérzik, dalol és sir, de dala és könnye által lelkünkbe lopódzik s visz magával szivárványhidján az életfolyam felett az Ég felé. KönyvészetEgy XVI. század eleji miniatűr könyv a Múzeumban. Hőre beaté virginis Marie secundum usum Romanum. Guillaume Eustache. Pergamentnyomásos könyv. 1516-ban nyomatott Parisban, Nicolas Hygmanus nyomdász által Guillaume Eustache királyi és egyetemi könyvkiadó számára, amint az a 19. quaternío végén olvasható : „Les présentes heures ont este imprimées a paris pour Guillaume Eustache libraire du roy iure en lunivresite du paris...." A nyomtatás időpontja a 120b lapon olvasható : „Impresse sunt Parisius. Anno domini Mil. quingentesimo XVI...." A nyomás félgót, inkább olasz hatásra valló minuskula, melyek oly tiszták és finomak, hogy kézírásnak is beillenének. A szöveg elejétől végig finoman rubrikáit sorokba van nyomatva. A művet 15 egész oldalas színezett miniatűr díszítette, de a 6. quaternío elején és a 7. közepén egy-egy lap miniatűrrel együtt ki van tépve, így jelenleg megsérült állapotban 13 miniatűrt tartalmaz, azonkívül eredetileg 30, sérülve 28 négyszögű bordűr (keretrajz), valamint számtalan kisebb initiale teszi díszessé. Valamennyi aranyozott és színes, egytől egyig gondos rajzoló és festő kéz munkája. Az egész mü 152 lapból állott, melyből kettő hiányzik. Alakja nyolcadrét., (155—100 mm.) piros maroquin kötésben, finom arany mélynyomással. A kötés hasonlít ahhoz a XVI. század 2. feléből származó kötéshez, melyet Clovís Eve készített Catherine de Lorraine hercegnő részére, ki Henri de Lorrain Duc de Bar herceg felesége és IV. Henrik francia király testvére volt. A kötés közepén arany dísszel körülfonva a tulajdonosnő névjegye látható: С. C. (L. Karl Faber: Seltene u. wertwolle Bücher Kat. 37. Jan. 1929. 5. 1. és függelék III. 1.) A köfés a könyv hátán erősen sérült, de .könnyen helyrehozható. A gyönyörű ősnyomtatvány tartalrha a következő : 1, öröknaptár a húsvét meghatározására. 2—3. Index-tartalom. 4—12. Egyházi naptár. 13—17. A négy evangélium. 17—18. Oratio ante imaginem corp. Christi. 19—24. Passió domini nostri Jesu Chr. sec. Job. 25—28. 2 Oratio a bold. Szűzhöz. 28—85. Horae beatae Mariae de conceptione kombinálva az Officia parva-val de S. Crucc és de S. Spiritu, 86—92. Septem psalmi poenilentiales. 92—98. Letania cum precibus. 98—120. Officium defunctorum. 121 —152. Orationes diversae. A miniatűrök ábrázolják : 12. János evang. Pathmos szigetén. 18. Márkus evang. 34. Az angyali üdvözlet. 41. Erzsébet látogatása. 48. Krisztus a keresztfán. 40. hiányzik. (Valószínűleg : A Szentlélek le jövetele. 51. Jézus születése. 55. Jelenés a pásztoroknak. 58. A napkeleti bölcsek imádása. 61. — hiányzik. (Valószínűleg : Menekülés Egyiptomba.) 64. Aprószentek. lu. Mária megkoronázása. 85. Dávid imája. 98. Haláltánc. 121. Szentháromság. A miniatűrök alapja finom metszet, mely egy rendkívül ügyes, valószínűleg németalföldi festő müve után van átfestve, aki csodálatos realismussal és természethűséggel ábrázolja az egyes jeleneteket és személyeket. Ugyanoly finom gonddal festette meg a tájkép és épület hátteret is. Múzeumunk könyvtárának egyik legrégibb kötete és miniatűréi miatt igen értékes darabját képezi jelenlegi gyűjteményünknek. Az eredeti 15, századbeli kéziratos Livre d* heures, mely a párisi egyházmegye részére készült az eredeti miniatűrökkel 3000 aranymárka (kb. 4000 P) értéket képvisel, jelen későbbi 1516. ősnyomtatvány értéke is felülmúlja az 1000 P-t. Dormúth Árpád,