125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Drugeth Fülöp nádor gyűrűje Lelőhely: Székesfehérvár, Királyi Bazilika, szórvány. Az 1936. évi feltárások alkalmával a bazilika apszisának északi végződésétől nyugatra, 5,05 méter távolságra került elő 2,40 méter mélységben, kísérőleletek nélkül. Kor: 1323-1327 között Méret:-à karika átmérője:23,5 x 27,5 mm, szélessége:3 mm; a fej átmérője: 12x11 mm Leltári szám: SzIKM 10407. Irodalom: Marosi A. - Joachim J.: A székesfehérvári bazilika feltárása. Az ásatás régészeti leletei. SzSzle, 1937.; Hlatky M.: A magyar gyűrű. Bp., 1938.; Dercsényi D.: A székesfehérvári királyi bazilika. Bp., 1943. Aranyból készített kőbetétes fejesgyűrű. Az ovális gyűrűfej központi részét hasonló formájú fekete kő díszíti, melynek közepén jobbra néző, profilban ábrázolt, leeresztett szárnyú, hajlított csőrű madáralakot láthatunk (ez Hlatky Mária megállapítása szerint a Drugethek családi címerének feketerigójával azonos). Karmaival leveles ágon áll, amely a felső végén három virágban nyílik szét. A gyűrűfej szépen vésett gótikus betűkből álló, negatív vésésű + S (igillum) PH (iliphi) PALATINI köriratát széles, mély árkolás választja el a belső képmezőtől. Az ovális gyűrűfejhez kétoldalt forrasztották hozzá a lemezszerű pántot. A pánton látható vésett felirat az abroncs teljes hosszát kitölti. A körirattal megegyező formájú betűk a bibliai háromkirályok GASPAR - BALTAZÁR - MELCHIOR neveit adják ki. A gyűrű egykori tulajdonosát, a címerdísz és a körirat alapján, Joachim József azonosította Károly Róbert nádorával, Drugeth Fülöppel. A kérdéses személy 1323 és 1327 között töltötte be hivatalát, így pecsétgyűrűjének készítése is erre az időszakra tehető. A lelet alapján valószínűsíthető, hogy a királyi udvarban kivételesen magas státuszt élvező tulajdonosát habár ezt írott forrás nem erősíti meg - a királyi bazilikában temették el. (Ku. M.) 93