125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

A sárbogárdi körmeneti kereszt Lelőhe[y: Sárbogárd. Károly János címzetes püspök ajándéka. KonXW. század második fele Méret: 26,2 x 12,4 cm Leltári szám: SzVM I 158. Irodalom: Lovag Zs.: A középkori bronzművesség emlékei a Dunántúlon. Pannónia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Bp., 1994. (Szerk.: Mikó Á., Takács I.) II.-16. 199-200., (további adatokkal) A vegyes technikával készült (öntött, vert, vésett) aranyozott bronzkereszt egyszerű, ráforrasztott szalagperemezésű, enyhén kiszélesedő szárakkal. Két félből illesztett, gömb alakú noduson ül, me[y a kereszt alsó szárához perselyes-szegecses összeerősítéssel kapcsolódik. A hordozó rúdra való felerősítést a nodus alatti, lefelé szélesedő, tagolt peremű köpü szolgálja. A kisméretű, plasztikus korpusz szemből ábrázolja a lehunyt szemű, már halott Krisztust. Feje körül áttört technikájú dicsfény. A fej, a test és az ágyékkendő művészi megfogalmazása jellegzetes, román stílusú alkotás. Igen közeli párhuzama a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött szerecsenyi (Győr-Moson-Sopron m.) kereszt. Vélhetően ugyanazon dunántúli kolostori műhely alkotásairól van szó, stílusjegyeik alapján bizánci hagyományokat átörökítő, itáliai előzményekre vezethetők vissza. A körmeneti keresztek szélesebb körű hazai elterjedése szervesen összefüggött a XI. század második felétől, az utolsó pogánylázadasok lezárulásával kibontakozó fejlődéssel: az egyházmegyék, a plébániahálózat végleges megszilárdulásával, a magyarság tényleges kereszténnyé válásával, az egyházi ünnepek jelentős népességet mozgató, rendszeres megtartásával. Szentmisét megelőző körmenetre az év négy ún. „litániás" napján került sor: Szent Márk ünnepén (április 25.) tartott búzaszentelő és a három keresztjáró nap alkalmából (áldozócsütörtök előtti hétfő-kedd-szerda), a jó termésért és a természeti csapások elkerülése reményében. (H. G.) 86