125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Arany, s-végű hajkarika-pár Lelőhely: Baracs - Apátszállás, Árpád-kori templom körüli temető, 84. sír. Kulcsár Mihály ásatása, 1994. KonW. század második fele - XII. század Méret: átmérő: 1,5 és 1,6 cm; huzalvastagság:0, 1 5 cm; az s-vég szélessége:0,4 cm Leltári szám: IM 94.1. 1 -2. Irodalom: Kulcsár M.: Az Árpád-kori templom körüli temetők kialakulásának kérdéséhez (Előzetes beszámoló az 1993-1994. évi baracsi feltárásokról). Somogyi Múzeumok Közleményei, II. (1995)227-238. Kerek átmetszetű aranyhuzalból hajlított hajkarika-pár. A huzalok egyik végét laposra ka­lapálták, háromszoros bordázassál díszítették, és s-alakban visszahajlították. A fent leírt arany hajkarika-pár a temető 84. sírjában, a csontváz koponyájának két olda­lán került elő. Az Árpád-kori temetők legjellemzőbb, legnagyobb mennyiségben jelen lévő ékszerfajtája az s-végű hajkarika. Leggyakrabban bronz, ón, ezüst stb. a karikák alapanyaga, az aranyból készített példányok meglehetősen ritkák. Nyersanyaguk magas értéke viselőik körét is meghatározta. A régészeti feltárások megfigyelései alapján az elhunyt koponyájának két oldalán előkerülő s-végű karikákat a hajfonatba ill. az azt díszítő bőr- vagy vászonszalagba fűzve viselték. Több lelőhelyen (Baracs, Halimba, Kérpuszta, Pusztaszentlászló stb.) sikerült dokumentálni a kari­kák korróziója által konzervált textil- ill. bőrszalag-maradványokat. Az s-végű karikák viselete már a X. század utolsó harmadától adatolható, hosszan tartó divatjuk a XIII. század végéig követhető nyomon. A baracsi 84. sír hajkarikái formai jegyeik és a temetkezés stratigráfiai viszonyai alapján a XI. század második felében, esetleg a XII. században kerülhettek földbe. Viselőjük a település tehetősebb lakói közé tartozott. (Ku. M.) 81

Next

/
Thumbnails
Contents