125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)
Késő avar kori öntött bronz nagyszíjvég Lelőhely: Bakonycsernye. F. Antoni Judit ásatása, 1976. Kor: VIII. század első fele Méret: H: 10,3 cm; Sz:2,9 cm Leltári szám: SzIKM B. 42.1. Irodalom: Fülöp Gy.: A bakonycsernyei avar kori temető. IKMK, D/l 15. 23. old., Kép: borítólap és XI. tábla. Öntött bronz nagyszíjvég, előlapján állatküzdelmi jelenet, két képzeletbeli állat (griff) támad egy őzikére, felül kis mezőben indadísz. Hátoldalán lapos levelű, ötszörös indadísz. Az állatküzdelem hasonló formában való ábrázolása a sztyeppéi népeknél Belső-Ázsiától a Fekete-tengerig ismert. Eredetmondát ábrázolhat, ahol mitikus ősöket ábrázolnak állatalakban. A motívum szinte idézi a Csodaszarvas mondát, Hunor és Magor történetét. A korábbi sztyeppéi népeknél is hasonló eredetmondákról szólhattak a regősök anélkül, hogy etnikai, nyelvi azonosság, vagy rokonság lett volna közöttük. A késő avar kor (VIII. század - IX. század első harmada) temető és település feltárásai e^/ letelepült, állandó falvakban élő, földműveléssel és a hozzá tartozó állattartással (szarvasmarha, sertés, szárnyasok) foglalkozó népesség képét rajzolják elénk. A koranomadizáló állattartás (ló, juh) háttérbe szorult. Az adózó falvak felett területi vezérek (tarkánok) képviselték a kagáni hatalmat, akinek ebben a korban mind a keleti, mind a nyugati részeken szinte egyenrangú uralkodó társaként tűnik fel a jugurrus és a tudun. A köznépi temetőkben megfigyelhető, hogy a szabad embert jelző veretes öv csupán nagyjából minden 10. sírban lelhető fel. Ezek az emberek lehettek a falu (többnyire 50-200 lakos) vezetői, ami nagyjából megfelel 6-8, egymással rokonságban álló családnak. A rang egyenes ágon öröklődhetett a fiú utódok serdülőkori felövezésével (férfivá avatásával). (F.Gj.) 71