125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Késő római kori üvegkorsó Lelőhely. Csákvár, 157. sír, Nádorfi Gabriella ásatása, 198

1. Kor: Kr. u. IV. század vége, V. század eleje Méret: M: 16 cm; szájátmérő: 6,5 cm; talpátmérő: 5,4 cm Leltári szám. SzIKM Cs. 157/1. Irodalom: közöletlen Egyfülű, ferde kanellurákkal díszített, gömbtestű korsó. Hengeres nyakán üvegszál díszítés, széles szalagfüle bordázott. Alja kúposán benyomott, talpgyűrűje egyenetlen. Színe világos mohazöld. Az itáliai üveggyártás nagyobb méretekben Kr. e. 100 körül, alexandriai mesterek segítségével indult meg. Ezt gyorsította a Kr. e. I. században az üvegfúvást ismerő, szíriai mesterek észak-itáliai letelepedése. A fúvócső (pipa) használata kiszorította a korábbi eljárásokat (pl. üvegöntés), és lehetővé tette az üvegedények tömeges gyártását. Pannoniában a Kr. u. I. században, az itáliai polgárok megjelenésével egy időben tűnnek fel a különböző formájú, a mindennapi életben is használt üvegtárgyak: poharak, kancsók, korsók, tálak, illatszeres üvegek, temetkezési urnák. A kezdeti időszakban az észak-itáliai, elsősorban az aQuileiai üveggyárak termékei jelennek meg, majd a II. századtól a Ny-i provinciák (Gallia, Germania) változatos, gazdag díszítésű árui háttérbe szorítják az itáliai termékeket. A pannóniai üvegimport ez időtől a Római Birodalom nagy üveggyártó központjaiból tevődik össze: Kisázsia, Szíria, Észak-Itália, Rajna-vidék. A keleti üvegimport Észak-Itálián keresztül érkezik, közvetítője AQuileia. Helyi műhelyekkel a II. századtól számolhatunk, pl. Aouincumban, Brigetioban, Arrabonában, Intercisában, Gorsiumban. (N. G.) 60