125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)
Római sírsztélé Verébről Lelőhely: Veréb,Temető-dűlő, a községtől keletre, 1821-ben egy kései római sírból, másodlagos beépítésből két másik sztélével együtt. A 2. világháborúban megrongált, majd teljesen lebontott Végh-kastély őrizte az angolparkban, a kőemlékek számára épült műrom falában. Fitz Jenő szállíttatta a múzeumba, 1 95 1 -ben. Áb/vKr. u. III. század második harmada Méret: 2 17 x 70 x 17 cm Leltári szám: SzIKM 5 1. 10. 1. Irodalom: Luczenbacher (Érdy) J.: A verebi sírkövek. Tudománytár, I. 1837. 59-67. Nil, t; Corpus Inscriptionum Latinarum 3363 = 10340.; Nagy L: Egy pincelelet az aouincumi polgárvárosban. (A pannóniai agyag világítótornyocskák kérdése.) BudRég, 14. 1945. 168. 8. kép; Barkóczi L: The population of Pannónia from Marcus Aurelius to Diocletian. AArchHung, 16. 1964. 348.; Uő: Az intercisai mitologikus és állatjelenetes domborművek időrendje és felhasználása. ArchÉrt, III. 1984. 184.; Uő: Römerzeitliche Steindenkmäler aus dem dritten Jahrhundert im Komitat Fejér. AlbaR, XXII. 1985. 97., Taf. I., III. 2; Fitz J.: A római kor Fejér megyében. Szfvár, 1970. 32., 7. kép.; Erdélyi G.: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp., 1974. 5. I.; É. Alföldi Rosenbaum: Women's mantles with decorated borders. Festschrift für Jenő Fitz 1991. Szfvár, 1996. 113-1 14.. Fig. 11-12. Mészkő tábla, csaknem teljesen ép, csupán az oromzat sérült: a bal akrotérion és a tympanon egy része hiányzik. Bennszülött kelta származású földbirtokos család tagjainak, Septimius Constantinus és anyja, Septimia Constantina síremléke, akik római polgárjogukat Septimius Severus uralkodása idején (Kr. u. 193-2 1 I.) szerezték. Septimius Vibius, az örökös állította a végrendelet kívánsága szerint testvérének és unokaöccsének. A felirat olvasata a következő: D(iis) M(anibus) Sep(timio) Con(stantino) ojui) vixit an(nos) XVI Sep(timiae) Constantin(a)e o/uae) vix(it) an(nos) XXXVI matri eifi/us Sep(timius) Vibius a(v)un cuius et her(es) fa(ciendum) cur(avit) ex tes(tamenti) vol(untate) et eoan(dem)pi(a)e sororis(uae) ben(e) merentipos(uit). S(it) t(ibi) t(erra) l(evis) kezdőbetűkből alkotott, körbezárt monogram. Változatos felépítésű, építészeti elemekkel gazdagon tagolt sztélé. A férfi és a nő portréján egyaránt jellegzetes keskeny arc, kezén hosszú ujjak. A nő nyakig érő, hátul visszatűzött hajat visel. Köpenyének jobb és bal szegélyét S alakú motívum díszíti. A fiatal férfi bal kezében a végrendeletet jelképező irattekercs. A portrék alatti szélesebb sávban áldozati jelenet, a halotti lakoma egyszerűsített ábrázolása. Az asztaltól balra álló férfi előtt egy lámpa (lanterna) van. A feliratos mező alatti lapos mezőben párduc, bal mancsával félig maga felé döntött kantharoszba nyúl. Aouincum városkörzetében, a Severus-kor után, Róma fenállásának ezeréves jubileuma alkalmával (Kr. u. 248.) dolgozó műhely terméke. Thrakia, Görögország, Kisázsia, SzíriaPalmyra motívumait és a Borostyánkőút-menti városok, Savaria, Scarbantia alapításkori, itáliai eredetű sztéléit vette mintául. (F.Z.) 56
