125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)
A menekülő Aeneas szobra Gorsiumból Lelőhely, lie - Fövenypuszta (Gorsium), szőlőtelepítés alkalmával, 1903 körül. Gróf Zichy János ajándékozta a múzeumnak, 19 12-ben. Kor. Kr. u. II. század vége - III. század eleje Méret: 65 x 32 x 14 cm Leltári szám: Sz\KM 2852. Irodalom: Erdélyi C: Aeneas menekülése. Római dombormű a székesfehérvári Múzeumban. ArchÉrt, 47. 1934. 49-55., 60. kép; Uő: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp.. 1974. 140., 185. kép; Thomas E.: Die römerzeitliche Villa von Tác-Fövenypuszta. AArchHung, 6. 1955. 90., XXVI. t. 3.; Fitz |.: Gorsium. Székesfehérvár, 1970. 55. kép; Uő: Gorsium-Herculia. Szfvár, 1996. 24., 6. sz.; Barkóczi L: Az intercisai mitologikus és állatjelenetes domborművek időrendje és felhasználása. ArchÉrt, I I 1. 1984. 1 701 9 1. Mészkő féldombormű, fenn és baloldalt letört. A római alapításmonda elterjedt, kedvelt jelenetének helyi ábrázolása. A trójai Aeneas nem a szokásos jobbra rohanó mozgásban, hanem homloknézetben áll, római katona ruhában, térdén felül érő tunikája fölött izompáncélt visel, köpenyét vállán kerek csat fogja Össze. A bal vállán ülő öreg atyját, Achinses bábuszerű alakját bal kezével szorítja magához. A köpenybe burkolt Achinses a házi isteneket tartalmazó ládát tartja ölében. Aeneas jobb kezével a mellette álló Ascaniust bal csuklójánál fogva vezeti. A jelenet ábrázolása az archaikus korban elszigetelten megtalálható a Kr. e. VI. századtól, görög vázaképeken és éremképeken. Augustus korától terjed el a római művészet körében, ahol az uralkodóház isteni eredetét dicsőíti. Megjelenik Caesar érmein, Augustus fórumán az ősök szobrai közt foglal helyet. Itáliában reliefszerű ábrázolások, éremképek, vésett kövek, provinciákban római harcos öltözetében jelenítik meg. Szerepel síroltáron, szarkofágon. A Kr. u. 147-es, 900 éves jubileumi éremképek alapító mondájának hatására a provinciákban, így a Rajna mentén, Kölnben a temetkezési kultusz szolgálatában álló szoborművek születtek. A képtípus innen került Pannoniába. Intercisában és Gorsiumban ismert ábrázolásait is síremlékek díszítményének tartották, újabban a trójai mondakörből vett jelenetek táblaképeit a gorsiumi szentélykerület egyik templomának Antoninus Pius-kori frízéről származtatják. Ennek hatására faragták a képtípus leegyszerűsített változatát valamilyen síremlék ormára. Leginkább Kr. u. 202. követően, amikor Septimius Severus Róma, valamint a császárság alapítását, Augustus korát ünnepelte. A Severus-kori kőfaragás jellemző vonása a kezdetekig, az alapításig visszanyúló ősi múlt idézése, a régi ábrázolások felelevenítése volt. (F.Z.) 46
