125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)
Díszes kelta nyakperec Lelőhe[y: Cece - Milos, csontvázas temető, I. sír. F. Petres Éva ásatása, 1960. Kor: kelta, Kr. e. III. század, La Tène С Méret: 14,5 x 14,2 cm Leltári szám: SzIKM 60. 139. 1. Irodalom: F. Petres É.: A kelták Fejér megyében. Fejér megye története 1/3. 197 1. 17, 4. kép I. Bronz, öntött nyakperec (toroues). Elől négy lapos korong: két kisebb - két nagyobb, szimmetrikus elosztásban, középen ún. álpecsétlővel. Az egyes díszítőelemeket - a korongokat és az álpecsétlőt - három-három gyöngytag választja el. Az álpecsétlős cecei toroues tulajdonképpen két nyakperecforma összegezéséből alakult ki. Vannak csak lapos korongokkal díszített nyakperecek, ilyen területünkön a lovasberényi nyakperec. A másik az elől nyitott, száraik egy-egy pecsétlő alakban végződő, pecsétlős torojjesek, amilyen a Rácalmás - Kulcson előkerült darab. Az álpecsétlős nyakperec csak imitálja az elől nyitott pecsétlő végeket, valójában egybeöntött forma volt, így felvétele a korongos darabokéhoz hasonlóan, oldalnyitással történt. A Cece - milosi álpecsétlős nyakperechez hasonló darab Gerenyés-pusztán (Tolna megye) került elő. A nyakban viselt ékszerek közül a toroues a legérdekesebb a kelta kultúrában. Nemcsak ékszerként viselték, hatalmi jelvény, rangjelzése is volt. Istenábrázolásokon, a nyakban hordáson kívül, felemelt kezében tartotta az isten. Igy jelenik meg a kelta vallási emlékek egyik jelentős darabján, a gundestrupi (Dánia) üstön az ülő, nyakperecet viselő, jobb kezében feltartott torouest mutató Cernnunos isten agancs fejdísszel, baljában szarvakkal ábrázolt kígyóval. Igy ábrázolták a Székesfehérváron előkerült, de Gorsiumból származó kőemléken Cernnunos, kelta isten álló figuráját is. A valódi nyakperecek közül ugyancsak rangot jelentettek az aranylemezből készült, különleges technikával, rozettákkal, növényi indákkal díszített, ún. plasztikus stílusban készült pompás nyakperecek, ilyen a Gajic - hercegmároki darab a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Ezt és a hasonló franciaországi torQueseket előkelő harcosok, törzsi vezetők viselték, férfi ékszerek voltak. Párhuzamos előkerülésük a Kárpát-medencében és francia területen a III. századi kelta történet fonalát is kezünkbe adja: a balkáni görög hadjárat után Galliába visszatérő csapatok útját jelzik. Az öntött bronz, zománccal, berakásokkal díszített nyakpereceket már női ékszerként is viselhették a Kárpát-medencében és más kelta vidékeken is, például a délnémet területeken. (F. P. É.) 28
