125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Állatfejjel díszített kelta edény Lelőhely: Kálóz - Nagyhörcsök, Törökdomb, vegyes rítusu temető. Marosi Arnold leletmentése, 1930. Kor: kelta, Kr. e. III. század, La Tène С Méret: M:Z0, S cm; szájátmérő:20,6 cm; fenékátmérő: 14,5 cm Leltári szám: Szí KM 7 5 9 3. Irodalom: Márton L: A korai La Tène kultúra Magyarországon. ArchHung, XI. 1933. XII. t. 3-4; Hunyadi !.: Kelták a Kárpát-medencében. DissPann. H/218. 1942-44. 36. LXVt.3; F. Petres É.: A kelták Fejér megyében. Fejér megye története 1/3. Szfvár, 1971. 21-22/. kép; A keleti kelta művészet. Eastern Celtic Art. IKMK, D/93. Szfvár, 1974. 63. no. 42.; T. Knez - M. Szabó: Ein keltischer Kantharos aus Novo Mesto. Archaeologia lugoslavia, 20-21., 1980-81, 80-88.; V. Kruta - M. Szabó: Canthares danubiens du lile siècle a.n.

e. Une exemple d'influence hellénistiojje sur les celtes orientaux. Études CeltiQue, XIX. 1982. 5

1 -67. Korongon készült kétfülű edény, ún. kantharos forma. Enyhén ívelt felső rész, ugyanolyan arányú alsó résszel, kis talpgyűrűn áll. Két, válltól peremig érő egyenes, bordázott szalagfüllel, amely egy-egy plasztikus állatfejben végződik. Füleit és vállát karcolt ferde és hálós minta díszíti. A kantharos edényforma a Kárpát-medencében élő keleti kelták edényművességében különleges helyet foglalt el. Az eredetileg klasszikus görög edénytípus helyi változatáról van szó, amelyet a helyi fazekasok korábbi és lokális elemekkel tarkítva alakítottak ki. Kereskedelmi kapcsolatok révén, ha nem is nagy számban, de eredeti görög fémedények is eljutottak területünkre a III. század folyamán, így a hellenisztikus formákat több változatban is utánozták a helyi mesterek. Az agyagba áttett ún. pseudo (ál) kantharos forma a Balkán és ÉszakItália közvetítésével juthatott hozzánk, a mai Belgrád - Karaburma kelta temetőjéből több gazdag változatát ismerjük. Díszítésük, az állatfejben végződő fül, leggyakrabban kos-, olykor bika- vagy vadkanfejek. Ez a fajta díszítés nálunk a korábbi, Hallstatt kori edényekről ismert. (Az edények másik díszítési módja, az emberfejjel, maszkkal való díszítés észak-itáliai kapcsolatok eredménye.) Az állatábrázolások, így a vadkan megformálása is, a törzsi totemábrázolásokra nyúlnak vissza, alkalmazásuk fegyvereken (kardon, sisakon stb.) védő, bajelhárító szerepet töltött be. A halotti kultusszal összefüggésben - ezek az edények halotti urnák voltak - a halott túlvilági létét óvták. (F. P. É.) 26 *