125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Gárdonyi Géza levelei Lelőhely: nincs adat Kor: 1883-1913. Leltári szám: Gárdony községhez írott levelei: újoncozás ügyében, SzIKM 79.584.1. kérelem illetőségi bizonyítvány kiállítására, SzIKM 88.22.

1. Szabolcska Mihályhoz, SzIKM 88.23.

1. Tömörkény Istvánhoz, SzIKM 88.26.

1, 88.27.

1.. 88.28.1. Nagyságos Asszonyom megszólítással, I 903. szeptember 18-án, SzIKM 72.462.1. 1913. április 26-án, SzIKM 88.25.

1. Irodalom: Gárdonyi ).: Az élő Gárdonyi. Dante Kiadó, Bp., 1934.; Z. Szálai S.: Gárdonyi Géza. Bp., 1977.; Horváth J.: Gárdonyi Géza Emlékmúzeum. Agárd. 1KMK, D/184. Szfvár, 1988. Gyűjteményünkben 9 db, kézzel írott Gárdonyi-levél található. Időrendben az első kettő Gárdony községhez címeztetett. Az 1883. március 9-én, Devecserben kelt levélben Ziegler Sándor tanító az elöljáróság tudomására hozza tartózkodási helyét. A levél előzménye az volt, hogy egy évvel korábban a község keresni kezdte a hadköteles fiatalembert, akiről az anyakönyvi bejegyzésen kívül más adattal nem rendelkezett. 1897. július 20-án Gárdonyi (Ziegler) Géza hírlapíró névmagyarítás céljából illetőségi bizonyítványt kér Gárdonytól. Ekkor már 16 éve ezen a néven publikál. Választott írói nevét először 1881. május 5-én, a Füllentő című egri élclapban pillanthatták meg az olvasók, a Kínos perc című humoreszk alatt. Egyik tanítójelölt társa őrizte meg az anekdotát, mely szerint a többiek ugratására, miért nem hivatja magát inkább Agárdinak, amit soványsága is jobban indokolna, így felelt: „Igaz, hogy Agárdon születtem, de tudjátok, úgy volt ez, hogy én már a bölcsőmben megkezdtem a vándorlást. Ha már egyszer Gárdonyban kereszteltek, úgy gondoltam, hogy Gárdonyira kereszteltetem a nevemet is." Az „egri remete" sokat levelezett kiadókkal, szerkesztőkkel. Ezeknél izgalmasabbak barátaihoz intézett levelei. Szabolcska Mihályt „kedves jó Poétám! Élsz-e vagy meghóttál?" kérdéssel verses levélben keresi fel, s így búcsúzik: Minthogy türelemmel már csak alig bírok Ha erre sem felelsz még hosszabbat írok! Még szegedi újságíró korában köttetett barátsága Tömörkény Istvánnal. Mikor 1903-ban a Petőfi Társaságban megüresedett két hely, Gárdonyi az egyikre azonnal Tömörkényt javasolja, majd szerényen gratulál írótársának tagságához. A levelek közül kettő Nagyságos Asszonyom! megszólítással kezdődik, a hölgyek személyét azonban homály fedi. Az 1913. április 26-án kelt válaszlevél hangneme és tartalma azt látszik igazolni, hogy Gárdonyi nem ok nélkül állt nőgyűlölő hírében. „A nők miatyánkjának így kellene végződnie: ...de szabadíts meg olykor a fantáziámtól. - írja - Mert a fantázia pajkos festő: a rútat szép154