125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

Boross Mihály aranytolla Lelőhely: Sárbogárdról, Boross Mihály dédunokáinak ajándékaként került a múzeumba, 1998-ban. Kor: 1874. Méret: 20,3 cm Leltári szám: SzIKM 98.9.

1. Irodalom: Boross M.: Élményeim 1848-1861. Vörösmarty Nyomda, Szfvár, 1881-82.; Bogár ).: Boross Mihály Kézirat. Fejér Megyei Levéltár; Borostyán S.: Boross Mihály élete, irodalmi és politikai működése. Számmer Nyomda, Szfvár, 1893.; Horváth |.: „Óh nagy nap volt az..." (Boross Mihály: Élményeim 1848-1861.) Árgus, 1998. 3-4. sz. „ 1874. uj-év napján drága aranytollal leptek meg barátaim s az irodalom barátai s ez lesz a legnagyobb kincs, melyet gyermekeimnek hagyhatok" - olvashatjuk Boross Mihály Székesfehérvárott, 188

1 -82-ben megjelent emlékirataiban. Boross Mihály 1815. január 9-én a Komárom megyei Ószőnyben született, szegény földműves családban. Korán megtanulta a betűvetést, 16 éves korában megjelentek első versei. Kapcsolatba került az irodalmi élet nagyjaival: Petőfivel, Jókai Mórral, Vahot Imrével. 1843-ben ügyvédi vizsgát tett, és Fehérváron telepedett le. Közéleti pályára lépett, de az irodalom művelésével sohasem hagyott fel. 1848. március 15-én szemtanúja és résztvevője volt a pesti forradalom eseményeinek, aztán hazaindult, s egyenesen a Fekete Sas Kávéházba, a fehérvári ifjúság kedvelt találkozó helyére sietett. Ettől kezdve mindvégig a forradalom és szabadságharc egyik helyi irányítója, s közben egymás után jelentek meg tanító célzatú röpiratai. 1851 -ben letartóztatták, s négy évi várfogságra ítélték. Szabadulása után Pestet jelölték ki tartózkodási helyéül. Ezekben az években kizárólag írói hivatásának élhetett. Munkái a kor vezető lapjaiban jelentek meg, országszerte ismert és népszerű író. Mikor Eötvös József kultuszminiszter támogatásával megindult a Vasárnapi Könyvtár sorozat, Borosst is felkérték egy népies regény írására. Hamarosan megjelent a Boldogháza, buzdító és oktató történet című műve. A legenda szerint, mikor Eötvös József elolvasta a regényt, magához kérette Borosst, és így szólt hozzá: „Ifjú barátom! Ön megalapította a valódi népirodalmat, de megalapította valódi népírói nevét is!" 1862-ben hazahívták Székesfehérvárra, másodalispánná, a megyei törvényszék elnökévé választották. Kötetei gyors egymásutánban jelentek meg. Rendkívül termékeny író volt. Lenyűgöző életművének műfaji gazdagsága: írt verset, novellát, regényt, drámát, életrajzot, történelmi munkát, jogi kézikönyvet; szerkesztett hetilapot és folyóiratot. „Csaknem hihetetlen, hogy egy ember minden nagytehetség és egyéb elfoglaltság mellett ennyit össze bírjon írni és akként írni, hogy azok által dicsősége növekedjék" - olvashatjuk a Trombita ünnepi számában, melyben Boross Mihály ötvenedik írói jubileumára emlékeztek kortársai. Nyugalomba vonulása után Sárbogárdon, családja körében folytatta alkotó munkáját. Itt hunyt el 1899. március 5-én. 150