125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)
Wesselényi Miklós levele Lelőhely: ismeretlen Kor: 1848. szeptember 28. Pest Méret: 28 x 22 cm I lap Leltári szám: SzIKM 74. 168. 1. Irodalom: közöletlen Kéziratos levél, fekete tintával írva. Címzettje: „Méltóságos gróf Batthyányi Lajosnő", Ikerváron. A levelet Wesselényi Miklós Pesten keltezte 1848. szeptember 28-án, este. A postabélyegző kelte a borítékon 9.29. A posta a levelet Pestről Szombathelyre továbbította, bár a boríték áthúzott eredeti címzése szerint Wesselényi eredetileg Pestre akarta küldeni levelét. (Valószínűleg tévedésből, hiszen a levél tartalma mutatja, tudta, hogy Batthyányné nem tartózkodik Pesten, ezért kell őt az eseményekről tudósítani.) Miután tudjuk, hogy br. Wesselényi Miklós már 1844-ben mindkét szemére megvakult, bizonyos, hogy nem saját kezűleg írta a levelet, hanem titkára, „kancellistája" öntötte azt formába. Ez egyébként a XIX. századi főuraknál minden különös ok nélkül is általános volt. A jól kiírt aláíráson egyébként látszik, hogy nehézséget okoz az aláíró számára a tollforgatás. A levelet eredeti, hajtogatott és lepecsételt borítékjával együtt őrzi gyűjteményünk. A boríték és az érintett levélrész is elszakadt a pecsétviasz feltörésekor. A levél írója, címzettje és a benne foglalt tartalom által érintett személyek - Batthyány Lajos miniszterelnök, Lamberg Ferenc királyi biztos és Priessnitz orvostudor - miatt egyaránt fontos. Wesselényi, Széchenyi egykori barátja, a reformkor híres ellenzéki vezére, a legendás „árvízi hajós" (Vörösmarty nevezte \^/) azért írta a levelet, hogy értesítse Batthyánynét Lamberg, királyi biztos meggyilkolásáról (amit a levélíró „gyalázatos tett"-nek nevez), valamint arról, hogy Batthyány Lajos a születőben lévő honvédsereg táborába ment, mely Fehérvárnál néz farkasszemet Jellasics, horvát bán fekete-sárga seregével. A levél tehát a pákozdi csata előtti napon, talán éppen a harc felvételét eldöntő, haditanáccsá alakuló tiszti gyűlés idején íródott. A tiszti gyűlés döntését Batthyány Lajos megjelenése és véleménye alapvetően befolyásolta. Wesselényi báró a levél írása napján szerepelt utoljára a pestiek előtt. A levél postára adását követően, Priessnitz gyógykúrája miatt elhagyta Pestet, és csak meghalni tért oda vissza 1850-ben. (D. Zs.) 142
