125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)
Ülő istennő - agyagidol Lelőhely: Bicske - Galagonyás, újkőkori telep és temető, 197 1. I. ház. Makkay János ásatása, 1971. Kor: újkőkor, a dunántúli vonaldíszes kerámia korai időszaka, IV. évezred eleje Méret: M: I 1 cm Irodalom:?. Petres É.: Újabb-kőkori sírok Bicskén. FolArch, 6. 1954. 22-28.; Makkay ).: A kőkor és rézkor Fejér megyében. Fejér megye története !. I 970. 5-48.; Makkay j.: A bicskei neolitikus telep és temető. IKMK, D/104. Szfvár, 1975.; |. Makkay: Excavations at Bicske. I. AlbaR, 16. ! 978. 9-60.; N. Kalicz: Figürliche Kunst und bemalte Keramik aus dem Neolithikum Westungarns. Archeolingua, Series Minor 10. 1998. 26-27. Abb. 5.4; 5,2. Agyagból készült plasztikus figura, ülő nőalak, idol. Ruháját karcolt vonalak jelzik, elől mell alatt végződő keresztpántot, hátul öt, ék alakban összefutó vonallal jelzett ruhát viselt, derekán övvel. Nyakán a kettős vonal nyakdíszt jelent. Haja magas, legyező alakú kontyba fésült, elől pánttal, esetleg diadémmal leszorítva. Arca lapos, mintha maszkot viselne. Jobb válla alatt törött, karja, lábai hiányoznak, alsó része is törésfelületben végződik. A szobrocska edény vállát díszíthette, de lehetett önálló plasztika is. Az idol ülő, trónoló póza, ruházata - keresztpánt mellkorongokkal vagy keresztöv - díszes hajviselete, maszkszerű arca alapján istennőt ábrázol. Az újkőkor folyamán a hasonló ábrázolásokban a földművelő, állattenyésztő népek a termékenységet biztosító, a termést védő istennőiket, olykor anyaistennőket tisztelték, ezeket jelenítették meg. Az eredetileg déli, délkeleti kapcsolatokra és hatásokra visszanyúló hitvilág és ábrázolásaik legelőször a neolitikum eleji, déli eredetű Körös-kultúrában figyelhetők meg. A termékenységgel összefüggő női ábrázolások, mint láttuk, az ezt követő közép-európai vonaldíszes kerámia alföldi és dunántúli műveltségében is helyet kaptak, és az újkőkor-rézkor végéig nyomon követhetők. A bicskei I. házban még t^/ hasonló, de kisebb (M:6,9 cm) és sokkal durvább, elnagyoltabb kivitelű agyagszobrocska töredék is előkerült. Területünkről még két kisebb töredéket ismerünk, ezeknél csak az idol feje maradt ránk. Az Aba-ángyihegyi darab hajviselete pontos mása a bicskei I. házban talált második szoborénak, de jobb kivitelű, és a göndör hajból fésült kontyon vörös festéknyomok láthatók. A negyedik, Sukoró-Tóra-dűlőről származó darab szintén fejtöredék, és a legstilizáltabb mind között. Azonban a vízszintes téglalap alakú kiszögelés a vonalakkal jelzett arc fölött a kontyot ábrázolja, a hátrészen ék alakban karcolt, pontokkal szaggatott vonaldíszítések mutatják, hogy ugyanazt a női alakot jelenítik meg, csak a vonaldíszes kerámia későbbi időszakának megfelelő, az ún. kottafejes kerámia díszítő stílusában. A bicskei telep, az egyáltalán nem gyakori idol-leleteken kívül, igen fontos adatokat nyújtott az újkőkor időrendjére és életmódjára vonatkozóan. Az 1971. I. ház, amely 3 m hosszú, földbe mélyített gödörház volt, közepén nagy cölöpöt körülvevő, kisebb cölöpök tartotta sátortetővel volt fedve. Középső részén számos edény, őrlőkő, csont kanál, vörös 12