125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok gyűjteményeiből. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (2000)

leletmentések költségeit. A költségvetés nagyobb programok tervezésére nem nem volt elegendő. A kutatói létszám I 956-ig három főre emelkedett: két régész mellett egy néprajzos tevékenykedett a megyében. A második emeleti kiállítóterem helyreállítása 195

1 -ben fejeződött be, ekkor indulhatott meg a Pákozdi csata kiállítással a múzeum időszaki kiállításainak hosszú sorozata. A havonta-kéthavonta rendezett kiállításokat rendszeres előadások és a zeneiskolával közösen rendezett koncertek egészítették ki. A múzeumi kiadványok újjáteremtése egy ajándékba kapott sokszorosítógéppel indult meg, az első katalógusok, tudományos kiadványok, népszerűsítő füzetek megjelentetése mellett kísérlet történt a Székesfehérvári Szemle felújítására is. 1955-ben megalakult a Múzeum Baráti Kör, ennek támogatása lehetővé tette a kiadványok nyomdai előállítását az István Király Múzeum Közleményei sorozataiban. A múzeumban folyó tudományos munkát (1960-ig mintegy 100 cikk, közlemény) elismerve, minisztériumi támogatással, 1960-ban megindulhatott a múzeum tudományos évkönyvének, az Alba Regia-nak kiadása. Az évkönyv kezdettől fogva német, francia, angol és olasz nyelven közölt tanulmányokat. Ez nemzetközi rangú intézménnyé tette a múzeumot, a külföldön is számon tartott magyar periodikák egyikévé az évkönyvet. 1958-ban a megyei Idegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére és anyagi támogatásával megkezdődtek a régészeti feltárások Tácon. Az ásatás költségvetése nagyobb volt, mint a múzeum évi dotációja, ez tudományos létszámban, felszereltségben, a múzeum lehetőségeinek kiterjesztésében és elismertségében a következő korszak vonatkozásában meghatározó feltételeket teremtett. Fejér Megyei Múzeumok Igazgatósága Az 1962-ben a vidéki múzeumok megyei szervezetekbe vonva a megyei tanácsok hatáskörébe kerültek. Fejér megyében az István Király Múzeum mellett a dunaújvárosi Intercisa Múzeum és egy sor vidéki emlékház, kiállítás (Gárdony, Kápolnásnyék, Martonvásár, Vál, Csákvár, Cece, Sukoró, Szabadbattyán, Pákozd, Füle) lett a megyei szervezet része. A tanácsosítás előnyei a korszak első felében jelentkeztek. Többszörösére nőtt a költségvetés, a szervezet létszáma, a tudományos és a kulturális tevékenység. A megváltozott feltételek hosszútávú igényes programok megszervezését és végrehajtását tették lehetővé. Gorsium több évtizedes kutatása mellett jelentős ásatási programok bontakoztak ki, a neolitikus lelőhelyek rendszeres feltárása, a bronzkori földvárkutatás, avar kori település feltárása, a székesfehérvári királyi bazilika ásatásai és Székesfehérvár történeti múltjának felkutatása. A székesfehérvári nagy programokkal azonos szintű volt a Dunaújvárosban folyó intenzív ásató tevékenység az intercisai római katonai táborban. A néprajzi kutatás legfontosabb eredményei a néptánc és a népdal gyűjtésében jelentkeztek. Az országos méretű ásatások mellett a múzeum elsősorban a képzőművészeti gyűjtemény fejlesztésében ért el kiemelkedő eredményeket: az 1962 utáni évtizedekben az egyik legjobb és legnagyobb kortárs művészeti gyűjtemény alakult ki. Ebben a korszakban lett a tudományos közlések igazi bázisa az Alba Regia évkönyv. Nemzetközi rangját a külföldi szerzők nagy száma, a múzeum által rendezett neolitikus, kelta, római, középkori, numizmatikai nemzetközi kongresszusok aktáinak közlése adta. 9