Képek és szobrok – A Magyar Népművészet Évszázadai II. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1970)

Nyugat-Németországon, főleg Sopron és környékén találjuk. Ilyenek pl. azok a kis Nepomuki Szent János szobrok, melyeket helyi mesterek készítettek, de minta után;

16 vagy a baldaohinnal együtt megfaragott kis Immaculáta-szobor, de У Recskről való Szent Veronika vagy a Zala megyei két korpusz is. A mesterek következő típusát azok alkotják, akik házi iparszerűen dolgoztak falusi közösségek számára. Ezek a központok a zarándokhelyek köré tömörültek, hiszen a tömeges kereslet is a csodatevő kegytárgy másolataira irányul! és a forgalmazást is itt, a búcsúk alkalmával volt célszerű lebonyolítani. A két leghíresebb kegyhely, a Nyitra megyei Sasvár (Sastín) és az ausztriai Máriazell a másolatok hatalmas mennyiségével árasztotta el a zarándokokat, melyek sokszor meglepően távoli helységekből kerültek gyűjteményünkbe. Máriazell közvetítésével jutottak el hazánkba egy csehországi búcsú járóhely, Svatá-Horá Madonnájának másolatai is. Nem kifejezetten háziiparszerűen. de minden bizonnyal specialisták készítették kisméretű felvidéki faragványaink karakterisztikus csoportját. Gyűjtőjük csaknem kivétel nélkül Divald Kornél, a Felvidék művészeti emlékeinek fáradhatatlan és éles szemű lajstromozója volt.

17 A népművészeti sajátságok ezen a csoporton a legkifejezettebbek. Az egyébként oly ritka világi témákra is itt találunk néhány érdekes példát. A bányavidékek lakói ugyanis előszeretettel ábrázolták saját életük színterén a bányákat és benne önmagukat. Ugyanakkor az elhagyott tárnákat is szokás volt kápolnákká alakítani. A két műfaj kölcsönhatása révén jöhettek létre az olyan kis együttesek, mint múzeumunk két ünneplő íuhás bányásztól közrefogott Nepomuki Szent Jánosa, vagy a betlehemesek, melyeikben szintén ilyen bányászokat láthatunk viszont. amint gyertyát tartanak. A viseletben ábrázolt szlovák pár és a gorál parasztlegény alakja is ilyen szerepet tölthetett be. A falusi faragók közül egyetlen mester keze munkájúi, sikerült több tárgyon, egy egész kis oeuvre-ön kimutatnunk. A szobrocskák legnagyobb része Zólyom megyéből való: az alapozás nélkül festett sudár kis Madonna Kánaljáról; a Feltámadt Krisztus és az egyik Nepoimuki Szent János Bírótelepről. Az ismeretlen lelőhelyű kálvária-csoportnak snal5giája a Besztercebányai Múzeumban található.

18 A kollekc'ó tárgyain szembetűnő, hogy milyen határozottan egyéni stílussal rendelkezik a különben csekély képzettségű mester. Művei meglehetősen széles körben terjedhettek el, mert pl. az utóobi 14 években Mezőkövesden gyűjtött a Néprajzi Múzeum két újabb