Festett táblák 1526–1825 – A Magyar Népművészet Évszázadai I. – Szent István Király Múzeum közleményei: D sorozat (1968)
nem jelenti, hogy maguk a hívek nem adakoztak volna. Fehérgyarmaton a református egyház „Tagjainak Istenes adakozásokból" gyűlt össze a festés költsége. A csengeri templom 1745-ben kifestett mennyezetére felírták, hogy „Vitéz Csontos Gábor pénzébül vétetett Deszka, meltyet édes Fia is segített Csontos Gábor", a hívők pedig a munkadíjat adták össze, ami más elszámolások tanúsága szerint a deszka árához hasonló összeget jelenthetett. A rtmgyarvistai legénykarzat tábláit 1699-ben magúik „Az legények csinál(ta)tak Istenhez Való Jó indulattyokból". Meglepően sok felirat tanúskodik egyes parasztemberek, jobbágyok, mezővárosi cívisek mecénása buzgalmáról is, akik templomi székeket, templomajtókat, szószékeket és szószékkoronákat, sőt egész mennyezeteket adományoztak — személyesen, „maga költségén egyedül" mint a Bánhorváton tanítói széket állíttató Jobbágy Mihály felirata mondja. Még két ,,Szolga Legény" is csatlakozik a donátorofchoz, Miklós János és Györgyi Horvát Gy., a/kik Kalotadamoson a „Grádits tábláját" festtették 1753-ban. A fehérgyarmati, csengeri parasztemberektől vagy a vistai, damosi legényektől elvitatni templomuk festett díszeit — mintha ez a művészet nem volna az övék — éppúgy méltánytalan volna, mint az egykori firenzei polgároktól elvitatni a firenzei dómot. Hogy mennyire magukénak, saját ízlésük szerint valónak tudták annakidején a hívek ezeket az iratos mennyezetieket, kifejezik a tetszésnek és örömnek itt-ott a feliratokba is becsúszott 'megnyilatkozásai. „Ez Szép mennyezet..." kezdődik például a nádasdaróci templom felirata, a nagyberegi református templom 1743-ban festett mennyezetén pedig az áll: „az Űr Jézus Xtus tisztességére, a beregi Ecclesiának örömére régi rornladozásailból új mennyezettel... megékesítette...". A vilmányiak talán éppen a festett virágokbain való e világi gyönyörködésre tekintettel festették fel mennyezetükre: „Az eimber azt nézi a mi a szem előtt vagyon, de az Isten azt nézi a mi a szívben vagyon..."