Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Komlós Katalin: A 18. század második felének magyarországi billentyűs zenéje

Komlós Katalin: A 18. század második felének magyarországi billentyűs zenéje

2. A szabad cadenzáról:

„Fermate, vagy Szabad Tzifra jegye egy kis abronts alatt egy pont, melly többnyire a’ középső és végső Kóták felibe tétetik a’ Nótában; jelenti, hogy ott szabad a ’ Musikusnak, a ’ maga gustusa és génieje szerént, a ' Nótában lévő indúlatokhoz képpest jádzpsokat, fantásiákat tenni. ” (69. lap)

3. A 18. századi Affektenlehre lényegének Gáti-féle megfogalmazása:

>yA’ Nótákban és Énekekben különkülönféle indúlatok uralkodnak, némelly Nóták ugyanis szomorúak, mások vígak, némellyek tsendessek, mások frissek; melly indúlatok a ’ Klávírban, a ’ Nótának belső tulajdonságán kívül, a ’ Taktusoknak alkalmaztatásában, a’ Kláritoknak nyomásában, a’Hangok ki-ütések módjában állanak, t.i. a’ szomorú Nóták, lassú, és tsendes; a’ vígak, eleven ésfriss nyomást kívánnak. Ha már valamelly Nótát helyesenn el akarunk jádzani, annak az indulatnak kell bennünk felgerjedni, a ’ melly abban a’ Nótában uralkodik, és ha arra az indúlatra nem vagyunk alkalmatosak, tehát annak el-jádzását sem a’ leghelyesebben tészszÿk. ” (59. lap)

A különböző billentésmódokra és artikulációkra Gátinak igen érzékletes magyar terminusai vannak: szaggatás (gyors arpeggio);pattantás (staccato); reszkettetés (Bebung); simítás (legato); stb.

Jóval későbbi a Malovetz/y—Dömény zongoraiskola, amit Malovetzky János pesti zongoratanár németnyelvű munkájából fordított és dolgozott át tanítványa, Dömény Sándor. Teljes címe: Útmutatás a’ Klavír, vagy fortepiano helyesjátszására (Pest, 1826).

A sok tekintetben még 18. századi gyakorlatot tükröző munkában újdonság a hangolás és temperálás kérdésének tárgyalása, az ujjrendről szóló fejezetben pedig az egyszerű skálák mellett a tere- és szextmenetek megjelenése. Utóbbi jelzi, hogy ez a hangszeres iskola már a 19. század billentyűs technikájának az előhírnöke.

34