Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Czibula Katalin: "…más a történelmi felelősség érzete és más az egyéni siker múló tömjénfüstje" Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon

Ctjbula Katalin: „ ... más a történelmi felelősség érzete és más a^ egyéni siker múló tömjénfüstje" Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon

sa.43 Míg a reprezentatív központi személy mint fókusz állandó marad, a legkülönbözőbb műfajú és színvonalú színházi látványosságok kapcsolódnak össze ebben a reprezentációban a csupán mechanikus eszközökkel előállított tűzijátéktól az állatokat felvonultató lovasbaletten át a prózai és zenés színházig. Ezen hagyományok jelentősen változnak az idő folyamán, de szerepüket őrzik a 17., majd a 18. században is.

Tárgyalt korszakunk, a 18. század jellemzőit előszámlálva négy típusba sorolnám a főúri színjátszás helyszíneit illetve azok dokumentálható emlékeit:44 az első, a legjelentősebb vállalkozása a korszaknak az, ami önálló színházépületeket hív életre egy adott főúri birtokon. Természetesen az Esterházy színházépületekre kell itt gondolnunk. A második megoldásnak az kínálkozik, amikor a színházépítő igény olyan erős, hogy a már meglévő épület átalakításával talál helyet magának a színház. Ezt képviseli a gödöllői Grassalkovics-kastély helyreállított barokk színháza, amely úgy jött létre, hogy a kastély tulajdonosának, Migazzy Kristóf bécsi hercegérseknek és váci püspöknek a vendégszobáit bontották le, és alakították ki a helyükön a színháztermet.45 Vannak olyan példáink is, amely esetében nem tudjuk adatolni, hogy létezett zárt, kőszínházi épület, viszont a park, a kert egészen biztosan helyet adott teátrumi látványosságoknak, mint a csákvári kastélykert Apollo-ünnepe, amit a fent említett Rivetti-sorozatból dokumentálhatunk.46 Az ábrázolt ünnepség azért is érdekes, mert nem tágabb értelemben vett teátrumi látványosságot, tűzijátékot, vízizenét, díszkivilágítást örökít meg, amelyekről viszonylag bőven van tudomásunk, hanem valódi, élőszereplős, vélhetően szöveges-zenés színházi előadást. Negyedik csoportban az egyházi főméltóságok színház iránti vonzódásának egy példáját említeném, amelyek olykor szemet szúrtak a világiak számára. Barkóczy Ferenc egri püspök, később esztergomi érsek feladatát vesztve-tévesztve az Eger melletti Felsőtárkányba építtetett mulató kastélyt magának.47 A kastély parkjának teátrumi bemutatóiról (teátrum navalis, vízi- és tűzijáték) csak közvetett emlékeink vannak, rekonstrukció alapjául szolgálható ábrázolás vagy részletes leírás nem marad fenn, de a mulatságok híre nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kastélyt lebontották.

Ezek a színházak tartják az olasz mintát. Eszterházán és a pozsonyi Erdődy-palotában olasz operákat játszanak, de a központtól messzebb is érezhető ez a hatás: Patachich Adám Nagyváradon Metastasiót adatott elő, és jelentős zenekari apparátust működtetett. Kalocsai érsekként azonban színház- és pompakedvelő tevékenységét a császárnő maga sem nézte jó szemmel, és az effajta reprezentációt fel kellett adnia. Ebben a színházban a bécsi udvari költőként számontartott Metastasio korábban Bécsben is bemutatott darabjait adták, akiért a spanyoltól a lengyel királyi udvarig kapkodnak a megrendelők. Az Eszterháza fénykorát bearanyozó Joseph Haydn testvére, Michael volt a karnagya a nagyváradi püspök zenekarának.48

Az udvarokon kívül, azokkal párhuzamosan azonban új színházi törekvések és intézmények hódítják az egyre szélesebb körű közönséget: a polgári színjátszás hivatásos képviselői. A két színháztípusnak, a főúri reprezentációs és a hivatásos polgári színjátszás egymásba érésének, egymástól való függőségének példáját Pozsonyban láthatjuk, amikor 1776-ban Csáky György gróf kőszínházat építtetett a város számára,49 mert olyan gyakran és olyan nagy közönség számára játszottak a német nyelvű vándortársulatok, hogy a városban szükség mutatkozott egy ilyen színházra.50 Tehát egy főúri mecánás nem reprezentációs céllal, hanem polgári igényre hozza létre a hivatásos színjátszás épületét a helytartói székhelyen, hogy ebbe a színházban majd a helytartópár Albrecht von Sachsen-Teschen és Mária Krisztina főhercegnő, sőt, ha a városban időzik, Mária Terézia is ellátogasson. Ezek az uralkodói látogatások azonban már nem alakítják a reprezentáció irányába a műsorpolitikát. Egy rövid köszöntőbeszéd vagy előjáték szól csak a főméltóságokhoz, esetleg a bemutatott darab témája kapcsolódik az uralkodó alakjához, mint a máshol is népszerű Das grosse Beyspiel unsers Kaisers auf seinen Reisen, amelyet 1778-ban a császárnő születésnapján mutatnak be, vagy a Gerechtigkeit und Rache c. darab, amelynek középpontjában az igazságos uralkodó áll.

Itt láthatjuk egy város vagy inkább egy ország történetében a folyamat végén azt a pillanatot, amikor a reprezentatív nyilvánosságnál erősebb tónussal jelenik meg a polgári nyilvánosság új típusú művészete. Mivel azonban ez a végpont időben nem pontosan meghatározható, így míg Buda visszavétele karakteres dátumként nyitja ezt a korszakot, a végpont nem ilyen egyértelmű, és a főúri udvarok kultúrája lassan alakul át, és ha maguk az udvarok a korábbi értelemben meg

43 Az európai udvari színjátszás európai gyökereiről a legutóbbi összefoglalások: HAAG - SWOBODA 2016, különösen: 27-41. és 55-63., valamint: ALBERTI 2016.

44 A mai napig leghasználhatóbb alapmunkák: HORÁNYI 1959a. Idegen nyelven: HORÁNY1 1959b; 1962; STAUD 1963; 1977.

45 Az így kialakult színházról legutóbb megjelent összefoglalás: PAPHAZI 2016.

46 Vö: FATSAR 2007.

47 Barkóczy művelődéstörténeti jelentőségéről: BITSKEY 1974.

48 A komponista pályafutásának ezt a periódust épp csak megemlíti az elsőként megjelent életrajza: Biographische Skizze 1808., és a későbbi szakirodalom sem nyújt sok információt (JANCIK 1952, 29-36; CROLL - VÖSSING 1987, 30-33).

49 HEPPNER 1910, 31; E. NAGY 1896; RADOS 1943, 340; CESNAKOVÁ-MIHALCOVÁ 1981,28-31.

50 Uott. a színház építéséről sok forrásanyagot is közöl: BENYOVSZKY 1926, 40-55., továbbá: PUKÁNSZKY-KÁDÁR 1933, 15-18; MÚDRA 2002, 41-52; CZIBULA 2016a, 38-51.

72