Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Czibula Katalin: "…más a történelmi felelősség érzete és más az egyéni siker múló tömjénfüstje" Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon
Cfbula Katalin: „ más a történelmifelelősség érzete és más a\ egyéni siker múló tömjénfüstje'’ Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon a város mintegy felszippantja a magyar arisztokráciát, és sorra épülnek a városi paloták,21 22 amelyekben nagy társadalmi presztízst jelent az uralkodó személyes látogatása, ha vacsorát, színielőadást tudnak adni a tiszteletére. Az általánosan alkalmazott művelődéstörténeti szempontoknak megfelelően az oktatás mellett a művészeti és tudományos élet intézményi rendszere és egyes ágainak átalakulásával karakterizálható korszakunk kultúrája. Talán az irodalom területén a legkorábbi az a polgáriasodé tendencia, amely a századot jellemzi, ebben a művészeti ágban jelenik meg a legkorábban a polgári nyilvánosság térnyerése. Épp ezért az udvari kultúra ezen a területen meghatározott körben képviselteti magát: léteznek ugyan az ún. Lobgedicht-típusú költemények, a halotti versek, de esztétikai színvonaluk nem olyan magas, hogy ma már részei lennének az irodalmi kánonnak ( a nagy kivétel Csokonai Halotti versei?1 amely kifejezetten egy arisztokrata, Rhédeyné Kácsándy Teréz temetési költeményeként keletkezett23). De reprezentatív példája a műfajok átalakulásának Bessenyei Es^terhá^i vigasságok című költeménye, amely a Lobgedichtnek és a leírásnak egy keverékeként is olvasható, de ettől intellektuálisan el is távolodik megjelenési formája révén. Egy másik költemény, a Delfin mellett ugyanis erőteljesen veszít a reprezentív, leíró vers jellegéből, és nem az Esterházy-kastély ünnepségeinek leírását adja csupán, hanem a művészi szépség megnyilvánulásainak különböző megjelenési formáit mutatja be: az eszterházi ünnepségeket egyrészt, és a bécsi színház jelentős művészi élményét másrészt. A korszak jellegzetes sajátossága, hogy az arisztokraták között kevés aktívan működő tudóst találunk, bár egy bizonyos képzettséggel rendelkeznek, és az abból fakadó tevékenységi formákat többen művelnek. Például az edelényi kastély fennmaradt jól értelmezhető alaprajza, amelyet a tulajdonos fia, az ifjú Dessewffy Ferenc készített, nemcsak műszaki rajztudásról, hanem bizonyos alapvető mérnöki-építészeti tudásról tanúskodik.24 Tekintélyesebb példa Ignatius Born/Born Ignác, erdélyi szász nemes, aki Mária Terézia Kunstkabinettjének a főnökeként dolgozik Bécsben, és aki az első nemzetközi tudós társaságot hozza létre, ásványtannal, kohászattal is foglalkozván.25 Schikaneder róla mintázza a Varázs-síp Sarastro-alakját.26 Vannak aktív arisztokrata költőink is az adott időszakban, akik az alkalmi versírástól a doctus-költészetig különböző nívón képviselik a poézist.27 Amadé László a közköltészet sajátosságain edződött, elsősorban metrikai újításaiban érdekes költészete egy sajátos színfolt a skála egyik végén,28 Gvadányi József Falusi nótáriusa a populáris műfaj megteremtőjeként mutatja ennek az irodalomnak másik arcát,29 míg Wesselényi Miklós klasszikus francia drámák fordításában mind műveltségben, mind nyelvtudásban a felvilágosodás iránt érzékeny korszerű tendenciákat követi.30 Ezzel magas irodalmi igényű szöveget akar adni a korszak polgári regiszterének jellegzetes művészete, a színjátszás számára. Az irodalmi nyilvánosság fontos sajátosságai között említhetjük a század folyamán, hogy ugyan a periférián, de folyamatosan megjelennek a nők is. Bár Bethlen Kata vallási buzgalomtól átitatott művei az irodalmiság teljesen más kontextusába ágyazódnak a korszak első felében, mint a következő század legelején Metastasiót fordító grófkisasszony, Rudnyánszky Karolina munkája, aki számára a literatúrán túl a színház legalább annyira fontos tényező a művelődés palettáján, összetereli őket a jelenség maga: a főúri udvarokban a férfi-szerzők mellett a nők is helyet kérnek/kapnak nemcsak befogadóként, hanem mint a művészet aktív művelői.31 Fontos tényezői a művelődésnek azok az arisztokraták, akik a művelődés bázisát, intézményrendszerét hozzák létre, alakítják, működtetik. Más-más paradigmát jelent Batthyány Ignác, a Batthyaneum megalapítója, Klimó György pécsi püspök, aki 13 ezer kötetes könyvtárát elsőként nyitja meg a nyilvánosság számára,32 vagy Ráday Gedeon, aki a polgáriasodó világ csatornáit részesíti előnyben egyrészt a Kazinczyval tartott kapcsolattartás és a korabeli folyóiratok révén, másrészt a hivatásos színjátszás intézményi kereteinek megteremtése körüli tevékenységében, amivel azt is megalapozza, hogy a család mintegy száz évig a magyar színházi élet fontos résztvevője lesz.33 21 A város nevezetességei a korabeli irodalomban is fellelhetőek: KORABINSZKY 1781; SEIPP 1793. 22 CSOKONAI 2004,256-287. 23 A temetés leírása: RAKAI 2001. A közlemény is hangsúlyozza a hagyomány erős reprezentációs jellegét és annak a polgári létformától idegen elemeit. 24 Lelőhely: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, „Edelény” feliratú doboz. Dessewffyről és a rajzról: KRASZ - KURUCZ 2014, 42; GERGELY - TÓTH - BAY 2014, 90. 25 Ld. SZÉKELY 1970; HAUBELT 1972; MOLNÁR - WEISS 1986; KRISZTIÁN 1987; DEÁK 1998. 26 Ld. ZELLWEKER 1956. 27 A korszak költészeti típusairól, ill. közköltészeti rokonságáról ld. BÍRÓ 1994; CSÖRSZ 2016. 28 Ld. AMADÉ 2004. 29 BÍRÓ 1994, 294-304; JULOW 1975, 5-71; CSORBA 1975. 30 Wesselényi drámaírói munkásságáról: JÁNOS-SZATMÁRI 2008. 31 A korszak női drámaíróiról: NAGY 2008; CZIBULA 2016b. 32 A könyvtárakról és könyvgyűjtőkről ld. KELECSÉNYI 1988. 33 A Ráday család legfontosabb színházpártoló tagjai: Ráday Gedeon (1745-1801), Ráday Pál (1768—1827) és Ráday Gedeon (1806—1873). 70
