Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Czibula Katalin: "…más a történelmi felelősség érzete és más az egyéni siker múló tömjénfüstje" Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon

Cgihula Katalin: „ ... más a történelmifelelősség érzete és más a% egyéni siker múló tömjénfústjé' Főúri kultúra a 18. századi Magyarországon

alakítását saját erkölcsi mondanivalójának a kifejezésére.11 Léteznek olyan művész-mecénás kapcsolatok is, amelyeknek centrumában nem a főúri személy áll, hanem őt kiszolgálva a művész viszonylagos önállóságot kap arra, hogyan alakítja a(z építészed) kereteit ennek a reprezentációnak. Tatán például a kastély tervezésekor a sokszor távollévő Esterházy Miklós gróf intézője, Balogh Ferenc szabad kezet kap, és ő fedezi fel a tehetséget Fellner Jakabban, aki aztán a kastély tervezi, sőt az Esterházy-család tagjai később később kézről kézre adják egymásnak az építészt.12

Ugyanakkor a mi számunkra az is fontos, hogy ez a centrális személy hogyan szedi össze a maga kulturális információit, mintáit, milyen inspirációkból táplálkozva artikulálja a maga elvárásait, azaz hogyan alakul az oktatás Magyarországon. Elsősorban az egyetemi tanulmányok, az egyetemi oktatás helyszíneinek és a külföldi peregrinációnak az alakulása, célja és földrajzi változása játszanak szerepet ebben.13 A külföldi egyetemek mellett a magyar arisztokrácia egyre inkább a birodalmi központokat részesíti előnyben: Grazban és Bécsben tanul,14 ez utóbbit az uralkodói udvar is erőteljesen támogatja. A Magyar Királyság területén egyre stabilabban, és az oktatás egyre nagyobb területét lefedve működik a korszak elején a nagyszombati egyetem, amely a század folyamán majd székhelyet vált és Budára, azután Pestre költözik.15

Lényegesek oktatási szempontból azok a nemesi konvitusok, amelyek a 18. században a nemesifjak jelentős rétegét fogadták be. Ezekben az intézményekben nem egyházi hivatásra, hanem világi diplomáciai, udvari feladatokra készítették fel a fiatalokat. Tehát az a bizonyos szekularizáció, amit szoktak emlegetni a 18. századdal kapcsolatban, így látható, érzékelhető az oktatáson belül. Létrejönnek olyan nemesi konvitusok, mint a Theresianum Bécsben vagy az eredetileg Vácott létrehozott Migazzy-konviktus. A külföldi utazást sem az befolyásolja elsősorban, hogy ki milyen vallású. Míg a 17. században már a választott peregrinus-útvonalból is informálódhatunk arról, hogy milyen felekezetű az illető,16 a 18. században a Cavalierstour jön divatba, azaz a nemes ifjak nem a vallásos tájékozódást tartják fontosnak, hanem a diplomáciai életbe való bekapcsolódást. Nyilván mások a tájékozódási pontok a század elején, mint a század közepétől, de nem véletlen, hogy a peregrinus-naplók kiadásának sorozatában17 alapvetően a 17—18. század fordulóján íródott naplók jelentek meg, mert a későbbiekben ez a peregrinációs gyakorlat lassan elhalt, és átalakult az utazás funkciója és minősége.

A külföldi utazások a kulturális minta és a kapcsolatépítés miatt jelentősek. A kiépített kapcsolatok a későbbiek folyamán a levelezésekben stabilizálódnak, és kísérik el a magyar arisztokráciát az életút további részében, az utazások után is. Egyetlen példát kiragadva említem galántai Fekete János levelezését Voltaire-rel: azért éppen őt, mert amellett, hogy ez a kapcsolat példázza, hogyan érkezik Magyarországra első kézből a francia felvilágosodás szellemi áramlata, hanem azért is, mert nem a korábbi literátor nyelvi csatornát, a latint használva, hanem franciául kommunikálnak a levelezőpartnerek.18

Az elvilágiasodást mint tendenciát a főúri udvarok reprezentációjában is tetten érhetjük. Nemcsak a külföldet járt főurak, hanem a külföldön képzett egyházi méltóságok is erőteljesen követik a világi kultúra újdonságait. Több egyházi személyiség udvartartása, fényűző életvitele, a kultúra reprezentatív ágainak támogatása szúr szemet ebben az időszakban akár magának az uralkodónak is. Patachich Adám fényes színházi előadásait nevenapján — ami sajnálatosan az adventi böjti időszakkal és a karácsonyi ünneppel kapcsolódott össze, tehát tilalom alá esett — maga Mária Terézia is kritikával illette, Barkóczy Ferenc Eger melletti fényes rezidenciáját pedig lerombolta az érteden utód.

Eszterháza, korának a magyar Versáliája kivételes mintát követett és jelentett, de mellette meg kell állapítanunk, hogy a magyar főúri udvarok követendő példaképe és inspirálója Bécs, az uralkodói udvar. 1764 és 1780 között Pozsony is uralkodói rezidenciává és mintaadó központtá válik, amikor is a császárnő veje, Albrecht von Sachsen-Teschen lesz a magyar helytartó,19 akinek felesége Mária Krisztina főhercegnő, Mária Terézia legkedvesebb lánya, és akinek épp ezért nem kell távoli királyságokban képviselni a birodalom érdekeit. A császárnő ezt a gyermekét nem engedi magától meszsze, hanem a közeli Pozsony városában rendez be számára/számukra rangjuknak megfelelő életteret.20 Érthető, hogy

11 Vö.: BERECZ - LÁNGI 2003.

12 RADOS 1961, 226-229; KELÉNYI 1998,152; DORNYA1 1930; MÚJDRICZA 1997.

13 Vö. WAZULIK 1984, Bevehető, különösen a 14—21.

14 Kézikönyvek a korszak kollégiumi, ill. felsőoktatásáról: MÉSZÁROS 1981, 596-602; HORVÁTH 1988; KOSÁRY 1988.

15 Az egyetem történetének legújabb szakirodaimából: SZÖGI 2003; 2015; BORSODI - TÜSKÉS 2010.

16 Az utazások céljának alakulásáról, a felekezeti és a diplomáciai tájékozódás különleges) ötvözetéről ld. Jankovics József utószavát: BETHLEN 1981,145-148.

17 A Peregrinatio Hungarorum című sorozat 1988-ban indult Szegeden, szerkesztője Herner János, 9 kötete jelent meg 1991-ig.

18 Fekete János gróf nemcsak franciául tudott jól, hanem más nyelveken is: ő volt az első magyar drámaíró, akinek a darabját bemutatták a bécsi Burgtheaterben, ez a szöveg egy olasz Scaliger Can Signorio Beherrscher von Verona című drámának a német fordítása. Vö.: RUB 1913.

19 KULCSÁR 2002; 2012.

20 Mária Krisztina főhercegnő életét nagy precizitással dolgozta fel a 19. században WOLF 1863; 1867. A Mária Terézia-irodalom részletesen foglalkozik elsősorban anya és lánya viszonyával: WEISSENSTEINER 1995; FLAMANN 1988; 1990.

69