Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Demeter Zsófia: "Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát" (Déryné emlékezéseiből) Operatársulat létrehozásának kísérlete a székesfehérvári Nemzeti Játékszíni Társulatnál
Demeter Zsófia: „Hébe-korba adtunk egy-egy operácskát” (Déryné emlékezéseiből) szerint a színház „a társadalmi érintkezés legdemokratikusabb formája”}' Óriási eredményeket hozott mind a drámairodalom, mind a fordítás, mind a zenés színpadi műfajok, mind pedig a magyar nyelv előtérbe kerülése és fejlesztése terén. Nagy hatású, kétoldalú folyamatról van tehát szó: színház és közönsége fejlesztéséről. Ebben a kettős törekvésben, majd a pártolás újjászervezésében Fejér megyének és Székesfehérvárnak kiemelt szerep jutott. Kerényi Ferenc szerint erre a központi és a „pesti megmaradás teljes és nyilvánvaló kudarca” 12 után, új korszakot, a megyei igazgatás korszakát megnyitva került sor. I. 1813 JELENTŐS ÉV A FEHÉRVÁRI SZÍNÉSZET TÖRTÉNETÉBEN 1813-ban hangzott föl magyar szó fehérvári színpadról.11 12 13 Kultsár István (1760—1828) pesti színigazgató hozta el színtársulata egy részét, hiszen a pesti Rondellát, a magyar színészek játszóhelyét renoválták.14 A lyukas tetejű Rondellát 1812- ben kapták meg a magyarok, miután megnyílt a Pesti Német Színház.15 A Rondella az egykori pesti városfal őrtornya volt, és a Duna parton a mai Petőfi szobor mögötti térségen állt.16 1813 előtt német színtársulatok járták vidékünket. Nem volt ritka, hogy engedély kérelmükben opera-előadások tartására is kitértek. így volt ez 1788-ban Scherzer, 1789-ben Divald esetében, a már megnyílt Szluha féle színházteremben Czibulka társulata pedig baletteket mutatott be.17 Karner többször kapott játékengedélyt, bizonyosan operatársulattal érkezett 1804 végén és maradhatott 1807-ig, ismert előadásuk 1805. március 11-én az Oberon volt. Gindl 1807-ben, Pfeiffer 1808-ban, majd Kuntz társulata 1810-ben szintén operaműsorral érkezett, ez utóbbi társulat 52 engedélyezett darabja között 20 opera szerepelt.18 Kübler János Ferdinánd társulata nagy létszámú, prózai és zenés darabokat egyaránt játszó, jó nevű társulatnak számított, érvényes engedélyük volt Fehérváron 1813. október 1-től 1814. március 31-ig. A magyarok előadásai idején valószínűleg éppen másutt tájoltak.19 20 Néhány korabeli szabályra is felfigyelhetünk az engedélyekkel kapcsolatosan. Természetesen Székesfehérvár Szabad Királyi Város engedélyéhez kötött az általában rendészeti ügynek tekintett mindenféle rendezvény tartása: a muzsikálás, a táncvigalom, a színházi előadás és a műsor is. 1799-ben a Helytartótanács rendelete írta elő, hogy a műsortervet be kell nyújtani a tanácshoz. Székesfehérvár erre reagálva írta: városban állandó színház nincs, hajönnek a komédiások a tanács e rendelet szerint jár el}m A benyújtott előadás-tervet a cenzúra átvizsgálta, s a jóváhagyottakat csak ezután lehetett előadni. Erre kapott tehát játszási engedélyt a jelentkező társulat (bár többször előfordult, hogy a játszott darabok jegyzékét csak utólag küldték be), az engedélyt és az engedélyezett műsort a tanács a társulat igazgatójával és a színházi ügyekben eljáró városi kapitánnyal közölte.21 A társulat az engedély fejében bizonyos taksát fizetett a szegényházi pénztár javára (vagy előadásonként, vagy egy összegben), illetve előfordult, hogy a város előzetesen kauciót kért. A befizetést és az előadásokat is a tanács biztosai, vagy később a színházi biztos ellenőrizte, róla jelentést készített.22 Fontos, hogy a tanács a „nézvények” engedélyezését, vagy tiltását, illetve a taksa befizetését az állandó magyar nyelvű színtársulat esetében is érvényesítette, ugyanakkor annak fenntartásában bérlet formájában vett részt, szervezte a javára indított gyűjtést.23 A játszási engedély megtagadásának többféle oka volt: előfordult, hogy a városi emberek szegénységére, a város színházzal való ellátottságára, vagy a helyhiányra hivatkozott a tanács. Az utóbbi indok 1803, a színházterem megépítése előtt sűrűn előfordult, azután csak 1809-ben, a Napóleon elleni inszurrekciós háború idején, hiszen „a színházat a katonai kórház elfoglaltd’.24 A szabályokhoz tartozik, hogy tilos volt színházi játékot tartani az adventi és böjti időszakban,25 valamint a normanapokon (a nagy egyházi ünnepeken), illetve ezeken felül Székesfehérvár fogadott ünnepein: Szent István és Szent Sebestyén napján.26 A fehérvári játszóhelyet még a német színészek fogadására alakíttatták ki. A Győri-, majd Boross-háznak nevezett épületben a kaputól jobbra volt a Pelikán fogadó, balra pedig a „tehátrum szálúja”. Békeffi (Szaller) István városi tisztvise-11 SZÉKELY 1990,262. 12 KERÉNYI 1979,121. 13 LAUSCHMANN 1998a, 28. 14 LAUSCHMANN 1998a, 28. 15 BAYER 1887, II. kötet, 35. 16 CENNER 1972, 7. 17 BÁRDOS 1993,193. 18 BÁRDOS 1993, 193-194. Paul Wranitzky Oberon című művéről van szó. Élete végén Weber ugyanezt a témát dolgozta fel. 19 CENNER 1972,9. 20 Idézi: KÁLLAY 1988, 305. 21 KÁLLAY 1988,305. 22 KÁLLAY 1988,305-306. 23 KÁLLAY 1988,307. 24 Idézi: KÁLLAY 1988, 306. 25 BÁRDOS 1993,193. 26 KÁLLAY 1988,307. 50
