Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)

Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban

Medgyesy S. Norbert: Történelemoktatás, főúri mecenatúra és allegorikus-zenés diákszínpad a 18. század gimnáziumaiban

A periochák áttekintése két alkalommal hozta felszínre a zeneszerző nevét. Elsőként a Hymenceus fraude proditus, marte vindice, Honori non vitae restitutus in farmerico rege et Svanvilda regina Daniae című történeti dráma komponistájának nevét: „Musicus Componista D. Martino Francisco Tallszki Directore Chori.” A korai népvándorlás korában, Kr. u. 351-ben játszódó előadás főhőseként Jarmericus dán királyt látta a közönség. A bemutatót Esterházy Pál költségén, a néhai nádor 90. születésnapján82 tartották Nagyszombatban, 1725 szeptemberében. A 3 felvonásból és Actusonként 7-8-7 scénából álló drámát a korban népszerű Vitus Beringius (1617—1675) holland történész Annales Daniae című műve alapján vitték színre.83 Másodikként a Habsburg I. József koronázása utáni évben (inprimo Coronationis Anno), Pozsonyban, a jezsuita gimnázium tanévzárója alkalmából 1688. szeptember 21-én előadott, három felvonásos, Sanctus Stephanus Hungáriáé Rex, piissimi et gloriosissimi parentis Geysae filius triumphans című történeti játékot, amelynek muzsikáját, elsősorban allegorikus szereplőkkel teli Chorus-tételeit Ferdinandus Tobias Richter komponálta.84

Nagyszombat esetében a helybeli, minden esetben meglehetősen részletes periochák arról is tájékoztatnak, hogy a jezsuita egyetemi vagy a katedrális Szent Miklós-templom énekese volt-e az adott gimnazista diák. Ok egyénenként énekelve vagy kórusban léptek fel az előadások során. A Chorus-tételek leggyakrabban az egyes felvonások (Actusok) között hangzottak el.

Kottát az eddig Budapesten, Győrött, Székesfehérvárott és Pannonhalmán őrzött, mintegy 300 áttekintett színlap egyike sem tárt elénk. Viszont a musica, musicalis academia, Symphonia Musicorum, Chorus, Chori Musici kifejezések és szerepnevek bizonyosan énekelt vagy hangszeren előadott részeket jelentettek. Az ókori görög drámák mintájára alkalmazott Chorus magyar megfelelőjének az Első höfiten-járó ábrázolás, németül az Erster Chor terminust olvashatjuk a forrásokban. Nem tudjuk a magyarázatát annak, hogy a magyar fordítás miért nem utal a Chorus zenei, kifejezetten karbéli szerepére. Inkább annak színpadi mivoltára koncentrál az ábrázolás szóval, amely valamely spectaculumot is jelölhetett. Tudjuk, hogy a korabeli színpadon a zene nemcsak betét, hanem szerves része volt az előadásnak. Az allegorikus és mitológiai szereplők mindig énekeltek, legtöbbször az énekkar (Chorus, In Choro Musico) tagjaként léptek fel. A Musici szerepnév énekes és hangszeres együttest jelöl. A táncra való utalás (Sartores) ugyancsak zenei betétre enged következtetni. A színlapokon a szereplők felsorolásánál olvasható, hogy az egyes szereplő melyik szerepet és melyik szólamban: diszkantista, altista, tenorista vagy basszista énekelte. A barokk iskoladrámákban a cselekmény érthetőségét és átélhetőségét több allegorikus és angyali, kisebb részben ókori mitológiai szereplő segítette. Az énekhang, vagy legalább a recitáció ezeket a nem emberi szereplőket kiemelte a földi színről és egy felsőbb, égi szférába emelte. Az éneklő szereplők mindig a Prológusban (Vorspiel), az egyes felvonások vagy jelenetek között megszólaltatott Chorus-tételben, végül az Epilógus (Beschluß) során léptek fel.

A Musici szereplők konkrét szerepét, darabbeli pontos helyét és jelentőségét ezeknek az előadásoknak esetében nem tudjuk megmondani, mert a cselekmény leírása, az Argumentum nem részletezi a színlapokon. De a szerepnév (Musici) alapján sejthető, hogy énekes vagy hangszeres fellépésről volt szó. Az egri jezsuiták középső nyelvtani osztálya által 1764 májusában bemutatott, Abesszíniában (a mai Etiópiában) játszódó Balaeus című történeti drámában zenészek léptek színre.85 Accedunt Musici, azaz előlépnek a fenéstpek megjelölés olvasható a Peloponnesos-félszigeten, a laconiai Gythaeum városában játszódó Charades et Lysinthaeus című, három felvonásra tagolt darabban, melyet a nagyszombati jezsuita gimnázium elemi osztálya vitt színre 1764 júniusában.86 A színlap az előadás forrásaként a „Laur. Bayerl.” utalást tünteti fel, amely — az imént említett — Beierlinck Opus chronologicum című áttekintését, illetve Magnum Theatrum Vitae Humanae (IVIII., 1665—1707) című posthumus opusát jelentheti. A periocha által ugyancsak nem részletezett szerepkört töltöttek be a zenészek (Musici) az egri jezsuitáknál 1768. május 15-én szintén a Beierlinck-féle Theatrum vitae humanae alapján színre vitt Callicles című példázat előadásakor, amely az öreg Creon házában játszódik az ókori Spártában.87 A Konstantinápolyban (Bizáncban) játszódó Falco című egri darabban 1768. június 5-én ugyancsak Musici—Zenésnek színesítették a cselekményt.88 A kassai jezsuitáknál 1764 májusában színre vitt, a magyar államalapítás (Szent István király) korában játszódó

82 A köztudottan Mária-tisztelő, főként mariazelli búcsújáró Esterházy Pál életében a születése napjaként gyakran a szeptember 8-át (1635) tüntette fel, hogy egyezzen a dátum Szűz Mária születése (Kisboldogasszony) ünnepével.

83 Hymenceus/ fraude proditus,/ marte vindice,/ Honori non vitae restitutus/ in/ jarmerico/ rege/ et/ Svanvilda/ regina Daniae, Tyrnaviae, Typis Academicis per Fridericum Gall, [1725]. (ELTE EK Kt MIN A 6.) Adata: JUHAROS 1933, 43; STAUD I, 1984, 152—153. Magyar nyelvű részeit lásd: Jezsuita iskoladrámák 1995,1005—1017.

84 Teljes címe: Filius/ viva Imago/ Paternae Pietatis et Gloriae id est/ Divinus Stephanus/ Ungariae Rex, piissimi et gloriosissimi parentis Geysae, Tyrnaviae, Typis Academicis perjoannem Christophorum Beck, [1688], (PKK P 33/8/15//29)

85 Balaeus/ Acta Agriae, Anno 1764. MenseMajo, Agriae, Typis Carolijosephi Bauer Episcopalis Typographi, [1764]. (GYEKK, G XXIII. 2. 11//45.)

86 Charades/ et/ Lysinthaeus, Tyrnaviae, Typis Collegii Academici Societatis Jesu, Anno 1764. (GYEKK XXIII. 2. 11//47.)

87 Callicles, h. n., é. n., [Agriae, 1768], (GYEKK XXIII. 2. 11//48.)

88 Falco/ Acta Agriae, h. n., é. n. [Agriae, 1768]. (GYEKK XXIII. 2. 11 //50.)

18