Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Tanulmányok/közlemények - Varró Ágnes: Mici néni naplója. A vallás és a hit szerepe egy polgárasszony életében az 1930 és 1937 között vezett naplója alapján
Varró Agnes: Mici néni naplója. A vallás és a hit szerepe egy polgárasszony életében az 1930 és 1937 között vezetett naplója alapján Ceruzával sűrűn teleírt oldalak, első látásra gyönyörű zsinórírás látványa jellemzi a naplót (1. ábra). Kádár Mária az 1930 és 1937 közötti években szinte minden este a vele történt napi eseményeket rögzítette, három, legfeljebb öt rövid mondatban. Száz lapból és kétszáz oldalból áll a füzet, egy-egy nap történéseit rövid tőmondatokban, tárgyilagos stílusban tömöríti egybe. A legritkább esetben olvasható tőle vélemény, kommentár az események kapcsán. Többnyire két, három, esetleg négy időbeli történés leírására szorítkozik egy-egy nap bemutatásánál: reggeli, délelőtti, délutáni és esti programokat vet papírra. Például 1932. március 25-én, nagypénteken az alábbi bejegyzést tette: 9-kor nagytemplomba misén Zolival. Délelőtt feltettem a sonkát főni. Hideg, borús az idő. Délután Szentsírt látogattam. Vagy ugyanabban az évben egy novemberi vasárnapi bejegyzés: 9-kor szentmisén. F. gőzfürdőbe ment. 4-kor mohiba mentünk utána sétáltunk. Rögtön látszott, hogy ebben a sűrűn teleírt, kéziratos formában nem feldolgozható a napló, ezért számítógépbe, táblázatba másoltam át az egész füzetet, mintegy kétszáz oldal terjedelemben. Az ily módon rendszerezett írásból már jól kirajzolódhat egy, az 1930-as évekbeli középosztályhoz tartozó polgárcsalád és környezetének hétköznapi élete. A napló számos feldolgozási szempontot kínál: például férfi-női szerepek, társadalmi kapcsolatok vizsgálata, a család mobilitása, vagyoni gyarapodása, a háztartás mindennapjai, a cselédlányok alkalmazása, a gyermeknevelés kérdései, családi események és ünnepek, és még sok egyéb tekintetben is forrásként szolgálhat majd a kézirat. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy a vallás és a hit milyen szerepet játszott a naplóíró és családja életében, hiszen a vallásossággal kapcsolatos feljegyzések fordulnak elő a leggyakrabban a füzetben. Mielőtt mindezt elemezném, lássuk ki is a napló írója, Mid néni. Az 1898 és 1990 között élt Konkoly Ferencné, Kádár Mária a híres szolnoki cukrászmester, Kádár Kálmán lánya volt (2. ábra). Kádár Kálmán az 1890-es években költözött Kunszentmártonból Szolnokra a jobb megélhetés reményében. Első üzletét a Molnár, majd későbbi nevén Szapáry utcában nyitotta. Az 1910-es évek elején ugyanide új, eklektikus stílusú épületet terveztetett. Az alagsorban működött a cukrászüzem, melyet a kor legmodernebb eszközeivel sikerült felszerelni. Az épület frontján kapott helyet az üzlet, vagy ahogyan Mid néni naplójában szerepel: a bolt, melynek bútorzata szecessziós stílusban készült. Az üzlet mögött volt a mester és családja lakása, az emeleten fényképész-műterem és egy orvosi lakás kapott helyet (3. ábra). A cukrászda termékeit és működését részletesen leírja Sári Zsolt Édes történelem, a szolnoki Kádár cukrászda című, 2008-ban a Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyvében megjelent tanulmányában. Rámutat, hogy a cukrászda igazi családi vállalkozás volt és a Kádár család öt gyermeke közül állandóan vagy időszakosan, de mindenki kivette a részét a cukrászda működtetésében.2 Mid néni is gyakran látogatta Veszprémből szüleit, és ilyenkor teljes erőbedobással részt vett a vevők kiszolgálásában. Az üzlet mindennapos működtetését id. Kádár Kálmán és felesége végezte. Idősebb fia, Kálmán ugyancsak a cukrász mesterséget sajátította el, annak elsősorban a francia jellegzetességeit hasznosította termékeinek repertoárjában. Ifj. Kádár Kálmán 1922-től hosszú éveket töltött Párizsban, ahol sikerült a cukrászat terén tapasztalatokat szereznie. A magánkézben lévő Kádár cukrászda az államosítással nem kerülhette el a sorsát. Szerencsére, az üzletben maradt a régi segéd, Hegedűs László, aki tovább őrizte és készítette az egykori Kádár recepteket, sajátosságokat. A cukrászda helyén 1994-től Tünde nevű eszpresszót nyitottak, amit szolnoki látogatásomkor sajnos zárva találtam (4. ábra). Az egykori Kádár cukrászda valóságos fogalom volt a szolnoki lakosság körében. Mindenféle társadalmi helyzetű ember megfordult itt, a piacról jövő falusi asszonyoktól a városi értelmiségen át a miniszterig. Mid néni későbbi saját háztartásában természetesen sütötte a jól bevált családi recepteket, főleg aprósüteményeket, linzereket, pozsonyi kiflit, tortaféléket, pitéket. Otthonról is gyakran kapott csomagot, ünnepekre, névnapokra, melyben mindig szerepelt süteményféle, sőt torta is, miként erről mindig megemlékezik a naplójában. Említettem, hogy a Kádár családban öt gyermek, három lány, Mária, Erzsébet, Magdolna és két fiú, Kálmán és József nevelkedett (5. ábra). A gyermekeket mélyen vallásos szellemben nevelték, ennek köszönhetően az egyik lány, Magdus, Mária Emerica néven harmadrendi szegénygondozó nővérként működött Budapesten. A cukrászda olyan jövedelmet biztosított a családnak, mely lehetővé tette, hogy a vidéki városban a polgári felső középosztály szintjén folytassák életüket. Ennek megfelelően adták férjhez 1920-ban Máriát egy Konkoly Ferenc nevű, a biztosítási területen dolgozó vezető tisztviselőhöz. A napló írásakor, 1930-ban már Veszprémben él a család, már megszülettek a gyermekek is, az idősebbik, Ferenc 1921-ben, a fiatalabbik, Zoltán pedig 1923-ban. Veszprém belvárosában, a Rákóczi tér 22-es számú házában laktak. (Székesfehérvárra a második világháború után költöztek. Konkoly Ferenc 1950 áprilisában, Mid néni 1990-ben hunyt el Székesfehérváron.) 2. ábra Kádár Mária elsöáldozfs képe. Szolnokon, Szigeti Henrik fényképész^ műhelyében 1910 körül készült felvétel. 2 SÁRI 2008, 365. 168
