Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban
Bánjai Balázs-. Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban Joggal merülhet fel a kérdés, hogy Norah Drewett hogyan, milyen nyelven kommunikált barátaival? Többször megpróbálkozott a magyar nyelv elsajátításával,112 de ez rendre kudarccal zárult, sosem tanult meg igazán magyarul. Ez azért zavarta, mert az egyszerű vidéki emberekkel nem tudott kommunikálni. A társasági életben ezzel szemben nem látta a nyelvtudás hiányának komoly hátrányát, hiszen úgy látta, hogy minden művelt ember — nyilván utalva társaságuk tagjaira is — beszél egy vagy két idegen nyelven.113 A magyarság iránti szimpátiáját sem egyedül a hímzéses ruhák viseletével fejezte ki. Számunkra ismereden, külföldi ismerősének írt levelében kiállt az első bécsi döntés jogos volta mellett, és hazánk fiait és lányait egy jó, hősies, kicsi, de nemes ország lakosainak titulálta.114 Forrásainkat összegezve elmondható, hogy a nemességére titokban talán büszke115 család tagjai ízig-vérig értelmiségiek maradtak, de a nyéki és környékbeli nemesek és arisztokraták között is otthonosan érezték magukat, főként, ha azok is a zene szerelmesei voltak. Érdemes hangsúlyozni, hogy a világjárt, művelt művész házaspár a 20. század derekán is talált olyan nemesi származású családokat Fejér megyei nyári otthona környezetében, akikkel műveltségük révén megtalálták a közös hangot — a közös nyelvet - és szívesen töltötték szabadidejüket. Budapest ostromát a városban élte át a család. Mivel lakásukat nem érte jelentős kár a front alatt, gyorsan helyreállították a rendet, és ismét zenélhettek vendégeikkel, vendégeiknek. Kresz újra tanítani kezdett, de mindkettőjüknek hiányzott a koncertezés, amit egy kanadai koncertturnéval kívántak orvosolni. Ezzel a céllal utaztak 1947 nyarára Kanadába.116 Máshogy alakult. Június végén Torontóba érve mégsem nyílt lehetőségük azonnal fellépni, így a barátaikra voltak utalva mind a szállás, mind a koncertek szervezése terén. Első koncertjeik sikere révén annyi koncertmeghívást kaptak, hogy nem tudtak hazautazni. A nyilvános koncertek mellett játszottak privát összejöveteleken, és a sok gyakorlás, illetve a koncertrutin meghozta az eredményét, így rádiófelvételeket is készítettek. A sikerek következtében Kresz többször meghosszabbította fél évesre tervezett szabadságát a Nemzeti Zenedénél. Amikor már nem tudta, hogy mikor térjen haza, nyugdíjazását kérte. 1948 tavaszán azonban a közben önállóvá vált zenei gimnázium igazgatói székébe hazarendelték, és elutasították nyugdíjkérelmét. Ezek után Kresz úgy döntött, hogy visszavonul hivatalától és Kanadában marad. A házaspár ekkortól 1951-ig rendszeresen koncertezett Észak-Amerikában, és Boris Hambourggal hármasban is játszottak (26. kép)}'1 Bármilyen sikeresek voltak is, a koncertek mellett mégis kellett más munkát is vállalniuk a biztos egzisztencia megteremtése érdekében. Kresz emiatt elvállalta a(z átkeresztelt) torontoi Királyi Konzervatórium ajánlatát, és haladó diákokat tam'tott hegedülni. Felesége néhány magán tanítvány képzését vállalta. Kresznek ebben az időben formálódott a gondolata, hogy könyvet ír tanítási módszeréről. Norah Drewett 1954-ben kisebb stroke-ot kapott, és ezek után már nem tudta kísérni férjét koncerteken. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy Kresz ismét egy kisebb vonószenekart alapított, de 1956 februárjában neki is stroke-ja volt. Egy hónappal később újra szélütést kapott, és majdnem fél évig kórházban feküdt. A hegedűművész ezt követően nem tudott járni és játszani, de tiszta gondolkodása képessé tette Thoughts on Violin Teaching című munkájának a megírására. A kézirat befejezése után egy újabb stroke érte és 1959. október 2-án elhunyt. Férje halála után Kreszné hazaköltözött Magyarországra, hogy lánya és unokái mellett lehessen. 1960. április 24-én hunyt el. A Kanadában eltemetett férjével ellentétben őt - a fent leírtak alapján nem csoda -, a szintén hazánkban elhunyt édesanyja mellett, a kápolnásnyéki temetőben helyezték örök nyugalomra. A nyéki ház a II. világháború során komoly károkat szenvedett. Kreszéknek nem volt lehetősége felújítani, és nem akadt olyan vevő sem, aki múltjához méltón fel tudta volna újítani. Azért, hogy a gyermekkorát itt töltő Vörösmarty emlékét méltó módon tudja megőrizni a település és az állam, a volt tiszttartói házat felajánlották a közösség részére.118 26. kép Kres^ Gé%a és Norah Drewett Kanadában, 1950 körül Magántulajdon 112 Norah Drewett levele, 1938. október 19. 113 Norah Drewett levele, 1938. október 19. 114 Norah Drewett levele, 1938. október 19. 113 Márkus Piroska szíves közlése. 116 KRESZ - KIRÁLY 145-146. 117 KRESZ-KIRÁLY 161-168. 118 Márkus Piroska szíves közlése. 163
