Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Bányai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban
Bánjai Balázs: Kresz Géza hegedűművész és családja a kápolnásnyéki Vörösmarty-házban virágágyakon és a veranda előtti gruppon. Szendrei felesége, Orisek Mári(a), a házvezetés feladatát kapta a hozzá tartozó főzéssel, takarítással, bevásárlással, mosással, kisállat-gondozással stb.47 A ház tehát télen-nyáron várta a családtagokat. Az eddig publikált irodalom szerint a Kresz házaspár nyáron tartózkodott Kápolnásnyéken, és a nyári kurzusait hirdető jelentkezési lap48 is a június 15-től szeptemberig húzódó időszakban jelöli meg a házaspár ottlétét. A fennmaradt néhány családi levél és notesz segítségével bizonyos évek tekintetében még pontosabban meg tudjuk állapítani, hogy az év mely időszakában jártak itt. Kresz 1936-os notesza szerint néhány alkalommal januárban, februárban és márciusban is megfordult Nyéken pár nap erejéig, de a gyakoribb ottlét májussal kezdődött. Június közepétől július közepéig hosszabb időt töltött a házban, de a nyár további részében Salzburgban tanított. Határidőnaplója szerint szeptember elején időzött még néhány napot a vidéki házban.49 Norah Drewett notesza 1943-ból maradt fenn, ő férje 1936-os ottlétéhez képest jóval többször, és huzamosabb ideig tartózkodott az egykori Vörösmarty-házban. Februártól júniusig szinte hetente utazott vonattal a faluba, június végétől augusztus közepéig itt tartózkodott folyamatosan, és a férjével folytatott muzsikálás említésének köszönhetően tudjuk, hogy a hegedűművész is szinte végig mellette volt. Innen utaztak Hévízre üdülni, és ide tértek vissza szeptember elején, hogy megünnepeljék 25. házassági évfordulójukat. Az iskolakezdés után ismét visszatértek szeptember végén, és októberben is többször jöttek. Utoljára decemberben járt Nyéken Kreszné több alkalommal.50 A noteszek tehát megerősítik az eddig publikáltakat, miszerint nyaranta tartózkodott itt hosszabban a házaspár. Mindezek mellett bizonyítják azt is, hogy a házat nem csupán nyáron használták, hanem amikor csak idejük engedte, a többi évszakban is szívesen időztek itt néhány napot, főként hétvégenként és ünnepek alkalmával. A huzamosabb nyéki tartózkodásnak biztosan oka volt, hogy — a háborús évekkel egybeeső — idősebb korukban kevesebbet utaztak külföldre, és a hegedűművész nem tartott külföldi kurzusokat az iskolaszünetben. Több forrás utal arra, hogy Kreszék fiatalabb, beteg lánya, Ilona tavasztól Kápolnásnyéken volt a gondozójával. Természetesen ez is Nyékhez kötötte a házaspárt a nyári időszakon tói is. Kresz Mária főként nyaranként tartózkodott az imádott Velencei-tó partján, erről azonban a tanulmány későbbi, a társasági élettel foglalkozó részében emlékezünk meg. A háznak Kreszék életében betöltött jelentőségét kitűnően illusztrálja annak családi relikviákkal és értékes tárgyakkal történt otthonossá tétele. Nem csoda, budapesti, Zenta utcai lakásukban is műtárgyak garmadáját helyezték el.51 A berendezés Norah Drewett által összeállított52 53 leírásából láthatjuk, hogy a család felhasznált ugyan sok, már korábban is az épületben lévő bútort és műalkotást, de a legtöbb megemlített darabot Kresz Géza és felesége hozta Kápolnásnyékre. A szobák leltáraiból,33 az 1928-as leltárral történő összehasonlításából és a hagyatékban fennmaradt egy-egy elejtett megjegyzésből rekonstruálható a ház alaprajzi, funkcionális elrendezése (17. kép). A család három bejáratot is használhatott, hiszen hátul a fedett teraszról bejuthattak a hallba, illetve az újabb szárnyban lévő nagy hálószobába. A főhomlokzat verandája az ebédlőbe nyílt. A rendelkezésünkre álló vázlatrajz szerint a személyzet tagjai a délkelet felé néző homlokzaton található, a konyha és a kamra felé vezető ajtót — is — használták. Bár megközelítése nem volt olyan reprezentatív, mint az ebédlőé, kezdjük a klasszikus fogadótér, a hall bemutatásával. A vendég már itt érezte, hogy igényes helyre érkezett, hiszen egy aranyozott és egy tükörrel is felszerelt mahagóni konzolasztal várta id. Kresz Gézáné hagyatékából, és valószínűleg előbbin állt a vízi nimfa, Cytia büsztje, amit Norah Drewett édesanyja kapott esküvői ajándékként 1879-ben. Egy kis kínai lakkszekrény, a fa gyertyatartók, barátoktól és családtagoktól kapott akvarellek (tiroli hegyek és egy Compton54 festmény) tovább díszítették a teret. Ott-örökségként maradt itt két nagy szekrény és egy óra. A helyiségben tárolt ágyat nagyszámú vendég esetén használták, míg a szintén itt álló két tálalószekrény alkalmanként akár eredeti funkciójában is használatban lehetett, hiszen innen nyílt az ebédlő és a szalon, amelyeket a konyha felől a vendégszoba kikerülésével a halion át lehetett megközelíteni. Érdekesség, hogy miként 1928-ban is, a széf — tűzálló pénzszekrény — most is a hallban kapott helyet. Ugyanezt gondolhatjuk a fogasokról, annak ellenére, hogy csak a régi leltár említi őket. 47 KRESZ 1987, 10. Telepó Jánosné, született Szendrei Magdolna szíves közlése. A család és alkalmazottaik kitűnő viszonyára jellemző, hogy kapcsolatuk a háború után is megmaradt, és a Szendrei család gyermekeinek Kresz Mária lett a keresztanyja, míg Kresz Mária lányainak keresztanyja Orisek Mári(a) volt. 48 Magántulajdon. 49 Kresz Géza notesze, 1936. Magántulajdon. 50 Norah Drewett notesze, 1943. Magántulajdon. 51 Norah Drewett: Around our home, 1941-1942. körül, Kresz Mária által átírt kézirat. Magántulajdon. 52 KRESZ - KIRÁLY 1989,102. 53 Norah Drewett: Around our home, 1941—1942. körül, Kresz Mária által átírt kézirat. Magántulajdon. 54 Edward Harrison Compton (1881-1960) német tájképfestő vagy édesapja, az angol származású, de Németországban élő Edward Theodore Compton (1849—1921) festőművész. 154
