Szőllősy Csila et al. (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 46. (Székesfehérvár, 2018)
Zenetörténet. Kultúra és zene: városok, templomok és kastélyok zenéje Magyarországon. A székesfehérvári Városházán és a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyban 2016. szeptember 22 - 23án megrendezett tudományos konferencia tanulmányai - Mona Dániel: Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei
Alba Regia 46. (2018) 115-126. Mona Dániel Kozmopolitából nacionalista: Zichy Géza operaszerzői stílusváltásának okai és következményei Bevezetés Tanulmányom gróf Zichy Géza operáival, azok előadásaival és fogadtatásával foglalkozik. Kitérek az operák születését és milyenségét befolyásoló körülményekre, az indítékokra, és a korabeli budapesti operarepertoár áttekintésével megkísérlem meghatározni e művek helyét és jelentőségét a magyar operatörténetben.1 Az Országos Széchér Könyvtár Zeneműtárának „bánya anyagában” található hiánytalan kéziratgyûjtemény, a Levelestárban fellelhető több tucatnyi Zichy-levél, illetve a Magyar Állami Operaház idevonatkozó sajtógyűjtése korábban csak általános magyar operatörténeti könyvek kapcsán foglalkoztatta a kutatókat. Nem született még Zichy operáit mélyen elemző, azok zenei világát, recepcióját részletesen feltáró tudományos munka. Tanulmányom, bár felhasználta az említett forrásokat, nem vállalkozhat többre, mint hogy általános képet adjon ezekről az operákról, hogy elhelyezze őket időben, stílusban, röviden reflektáljon a róluk szóló sajtóra, és alapot, ödetet szolgáltasson egy esedeges későbbi, terjedelmes Zichy^-tanulmánynak. A tanulmány egy általános áttekintéssel, vagyis Zichy Géza (1. kép) életrajzának tömör ismertetésével kezdődik, különös figyelemmel a szerző operatermését befolyásoló biográfiai mozzanatokra. A főrész az operákkal foglalkozik. Először a ZichyTŐl szóló újságcikkek, majd az Operaház műsorpolitikája felől közelítem meg a szóban forgó müveket, így próbálva meg felmérni a két oldal közti különbségeket vagy az érdekek és igények esedeges találkozását. Végül arra keresem a választ, miért és miért akkor fordult Zichy a kozmopolita operastílustól a nemzeti stílus felé. Ezúton szeretnék köszönetét mondani Wellmann Nórának és Karczag Mártonnak, hogy lehetővé tették számomra az Operaház Emléktárában található sajtógyűjtés és az ún. „kockás könyvek” tanulmányozását, és hogy mindig azonnal a segítségemre voltak. Köszönöm a tanulmány alapjául szolgáló szakdolgozatom konzulensének, Tallián Tibornak a legkisebb részletekre is kiterjedő észrevételeit és tanácsait. 1. kép Gróf Zichy Gé^a' Általános áttekintés A költő zeneszerző: gróf Zichy Géza Zichy Géza 1849. július 23-án született a ma Szlovákia területén fekvő Sztárán, a zeneértő Sztárayak és Szirmayak leszármazottjaként. Visszaemlékezéseiből tudjuk,1 2 hogy bár korán (háromévesen) elkezdett zongorát tanulni, sokáig nem volt hozzá szorgalma és kedve. Tizennégy évesen vesztette el jobb karját, utána sokáig egyáltalán nem ült zongorához és nem komponált. Állítása szerint 1868 tavaszán adta első nyilvános hangversenyét Pesten (az Akadémia nagytermében), ahol a Bánk bánbó\ és Hunyadiból adott elő részleteket. Híres tanára volt Volkmann Róbert és Liszt Ferenc. Előbbi egy alkalommal arra bíztatta Zichyt, hogy inkább kisebb zongoradarabokat írjon, s hagyja a nagyobb alkotásokat későbbre. 1871. szeptember 10-én Zichy nőül vette Karátsonyi Melanie-t, akitől két gyermeke született, és akinek 1894-es halála nagyon megviselte. Saját emlékezése szerint arisztokrataként sokat küzdött a dilettantizmus kapcsán őt ért vádak ellen. 1891-től 1894-ig az Operaház intendánsa, 1875 és 1918 között a Nemzeti Zenede elnöke volt. Valamennyi operájának 1 A kép forrása: https://commons.wikimedia.Org/wiki/File:Zichy_Geza_1913b.jpg (Utolsó letöltés: 2018. szeptember 5.) 2 ZICHY 1912,1913. 115
