Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Régészet - Mesterházy Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár - Kisfaludon
Mesterház Gábor: Árpád-kori településrészlet Székesfehérvár — Kisfaludon A TELEPÜLÉSSZERKEZET ÁLTALÁNOS MEGFIGYELÉSEI A településszerkezeti kérdésekben (12—13. ábra) nagy segítséget nyújtanak a 2007 és 2009 között kutatott házhelyek, melyek bővítik a keskeny nyomvonalas feltárás értelemezési lehetőségeit. Az árkok irányának, kiterjedésének és funkciójának meghatározásakor is döntőnek bizonyult. A széles, többszörösen tagolt nyugat—keleti irányú 1. árok a terület északi részén szükségképpen a település északi határát jelölő objektum. Alátámasztja ezt a terepbejárási adatok mellett az is, hogy ettől északra már csak két gödör és két árok jelentkezett, három lelet nélküli, a másik a középső Árpád-korra (12. század) keltezhető. A terület középső harmadától északra három osztatlan árok és a mellettük lévő gödrök a település kevésbé intenzív részei. A középső harmadban a 46. árok és a 157. árok között található a település legsűrűbb része, melyet hét veremház, számos gödör és hét további osztatlan árok jellemez. Az alsó harmadban a közelítőleg nyugat—keleti irányú, egymással párhuzamos hat árok a település alsó határát jelentheti, ezen a részen található egy boronaház, illetve egy cölöpszerkezetes gazdasági épület is. A település nyugati oldalán lévő házhelyek (23, 24, 27, 35, 36) mindegyikén egy nagy észak—déli árok fut keresztül (36/3, 27/5, 24/7, 23/3), amelyet kiegészítenek a metszetfalhoz közel eső további északi-déli (24/8, 23/13) vagy keletnyugati (24/6, 23/11, 27/6, 27/7, 36/4) árkok. Az egymáshoz közel eső építési telkek és modern út alatti „szétdarabolt” objektumok egy része megfeleltethető egymásnak, így ezek újra egy egységként kezelhetőek. Ilyen egyezés mutatható ki a 23/3=24/7=26/1=27/5=30/11 esetében. Alátámasztja ezt, hogy a 24-es telek feltárása közben a kibontott ároktól északra egy magasabbra növő gazos sáv — egy évvel később pipacsos sáv — mutatkozott a szántóföldön az árok fölött (14. ábra). További ilyen kapcsolat a 24/4=23/2, a 23/11=177 és a 27/14=157 árokszakaszok között ismerhető fel. Valószínűsíthető az is, hogy a terület felső harmadán a 36/3 vagy a 7. árok ívesen hajlik és visszacsatlakozik a 157. árokba. A 23-as és 24-es házhelyeken található kemencék és árkok helyzete is egyedi, hiszen a kemencék és hamuzógödrük az árkok mellett helyezkednek el (24/4=23/2 és 23/1 és 24/1, továbbá 23/3 és 23/5, illetve 23/13 és 23/20), illetve a kemencék szája az árokba nyílik (23/7 és 23/3, illetve 7. árok és 11. kemence). A 7. árokban két sütőfelület (1. árok) helyezkedett el, illetve a 35/8-as árokban a 35/9, 35/12, 35/13, 35/15 kemencék. Házak Verembá^ak A lelőhelyről összesen nyolc, az Árpád-korra jellemző veremház került elő, mindegyik a telep árkokkal határolt középső harmadából (12—13. ábra). A 3,2x2,6 méter nagyságú, téglalap alakú 51. ház délkeleti oldalán egy 20 cm felmenő falazattal rendelkező tapasztott kemence található (15. ábra). Egyetlen megmaradt cölöplyuka az északkeleti saroktól 15 cm-re délnyugatra helyezkedett el. A házat utólagos bolygatások roncsolták, északi oldalának közepén egy méhkas alakú, délkeleti sarkába a 62. számú, illetve keleti oldalába egy szabályos téglalap alakú gödröt mélyítettek. Mélysége hozzávetőleg 40 cm, a kemence a ház padlószintjétől 20 cm-rel magasabban helyezkedett el. Az 58. ház (16. ábra) az 51.háztól déli irányban, 11 méterre került elő. Sajnos ezt az objektumot már roncsolta a csatornázás során húzott árok. 3,5x3 méter nagyságú, szabálytalan négyszög alakú objektum, mélysége közel 25—30 cm. A ház padlójához képest süllyesztett kemencéjét a ház síkjából kiugróan alakították ki a déli oldal középső részén. A délnyugati sarokban egy lemélyítés található, ami szintén kiugrik a ház síkjából. Ennek funkciója ismeretlen. Három cölöplyuka az északi oldalon helyezkedik el, kettő a sarkokban, egy pedig középen. Negyedik cölöp lyuka a nyugati oldal közepénél volt. A keleti szelvényfal miatt nem volt teljesen kibontható a 98. ház, így csak egy háromszög alakú metszetet ismerünk belőle (17. ábra). Egyik oldala legalább 2 m, a másik legalább 1,7 m hosszú. Kemencének és cölöplyuknak nem volt nyoma. Mélysége 35—40 cm, tájolása északkelet—délnyugati. 20 méterrel délebbre található a legépebben megmaradt 110. ház (18. ábra). Nyugati oldalából 15—20 cm a metszetfal miatt nem volt bonható, méretei azonban meghatározhatóak: 4,2x~3,l m, 60 cm mély. Többszörösen megújított belső kemencéje az északkeleti oldalon volt, amely faszenes elszíneződést okozott a kemence előterében, 1 méter hosszan, 70 cm szélességben. Ez a betöltésben 50 cm hosszan is jelentkezett. A ház betöltése az alsó 30 cm-en sárgás-szürkés kevert, míg a felső 30 cm egyöntetű humuszos volt. Öt cölöplyuk helyezkedett el benne, rendezetlen formában. Utólag a 108. és 113. árkokkal bolygatták. A 127. ház (19. ábra) 3,3x3,2 méter nagyságú szabálytalan alakú veremház, melynek keleti oldala a metszetfalban 95
