Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)

Szemle

Lukács László: Kralovánszky Alán emlékdomborműve a Múzeumi Panteonban

marakórus, Zemlényi Katica vezetésével két kórusművet adott elő: Horváth Cirill: Himnus^s^entLászló királyhoz Halmos András: Keresztes vitézek. Avatóünnepségünk alkalmával nyílt meg a Marosi Arnold Könyv és Régiség Látványtárban a Kralovánszky Alán életművére emlékező kiállítás.

Kralovánszky Alán muzeológia és középkori régészet szakos diplomát szerzett 1955-ben a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szakdolgozatát Csanytelek (Csongrád megye) környéki kora Árpád-kori temetőkről írta. Embertani adatok és módszerek újabb felhasználási lehetőségei a régészetben című bölcsészdoktori értekezését 1964-ben védte meg az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. 1980-ban műemlékvédelmi szakmérnöki diplomát szerzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán Centrális templomok a Kárpát-medencében című szakdolgozatával.

1955—1964 között a debreceni Déri Múzeum, a tatai Kuny Domokos Múzeum, a keszthelyi Balatoni Múzeum és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum régésze. 1965-től 1973-ig a székesfehérvári István Király Múzeumban középkoros régész, tudományos főmunkatárs. 1974—82 között megyei múzeumigazgató, tudományos főmunkatárs Veszprémben. 1983-tól egy évtizeden át osztályvezető a Magyar Nemzeti Múzeumban. 1993. június—október között, haláláig a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

Fő kutatási területe a magyar honfoglalás és államalapítás korának régészete, a történeti (régészeti—antropológiai) rekonstrukció módszertana, a magyar várostörténet, különösen Székesfehérvár és Veszprém építészettörténete volt. Elsősorban Fejér, Hajdú-Bihar, Komárom és Veszprém megye területén közel 150 helyen végzett ásatásokat. Legjelentősebb munkái: Székesfehérváron a királyi bazilika hitelesítő ásatása, a Géza fejedelem kori négykaréjos kőtemplom, Veszprémben a Várhegy épületeinek kutatása. 1989—1993 között részt vett 72 politikai áldozat, köztük Nagy Imre 1956- os miniszterelnök és mártírtársai sírjának feltárásában Budapesten az Új köztemetőben és Márianosztrán.

Három állandó és közel 50 időszaki kiállítást rendezett, hármat külföldön (Krakkó, Varsó, Tartu).

Nevéhez fűződik az Alba Regia Napok történész ülésszakának megszervezése (1966—1972) és a Székesfehérvár Évszázadai (I—IV. kötet, 1965—1980) című várostörténeti évkönyv szerkesztése.

Emlékét idézi a Múzeumi Panteonban 2016-ban felavatott dombormű. Az Országzászló téri múzeum utcai homlokzatán korábban Marosi Arnold, Weöres Sándor, Fitz Jenő múzeumigazgatók, Gunda Béla néprajzprofesszor és Pesovár Ferenc néprajzkutató emléktábláját helyeztük el.

496