Szőllősy Csilla - Pokrovenszki Krisztián (szerk.): Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis - Szent István Király Múzeum közleményei. C. sorozat 45. (Székesfehérvár, 2017)
Tanulmányok/közlemények - Néprajz - Lukács László: A karácsonyfa elterjedése a Kárpát-medencében
lakács László: Néprajz, népművészet, népi kultúra Székesfehérváron maguk, után, mentek véget nem érő áramlással egy hosszú rúdon fóltartott feszület nyomában, amely csillogva-villogva mutatta az utat a tömeg előtt a föltámadási temető felé... Odakint a Csutora-temetőben tárva-nyitva állt r csengett-bongott a kis kápolna, messziről meg lehetett látni, amint vidáman bukfenceztek a kis harangok a nyitott toronyban. A tömeg nem fért be a templom száján, szétözpnlött a sírok között s egyszerre élettelpezydült teli a temető... ” 34 A régi fehérváriak Illés prófétához fohászkodtak esőért vagy jó időjárásért. Szent Izidort a földművesek védőszentjeként, Szent Vendelt a háziállatok védelmezőjeként tisztelték. Szent Vendel tiszteletére a Felsővárosban képoszlopot építettek, róla utcát neveztek el. Székesfehérvár—Felsővárosban a legények májusfát is állítottak. 1831-ben a májusfa alatt táncoló fiatalok az új „ispotály házra” 2 váltóforintot adtak össze. A plébános nem nézte jó szemmel a májusfát, 1834-ben kérte a szokás betiltását, mert a „felsővárosi ifúság a májusfa körül dísztelen dorbézolást visz végbe. ” A városi kapitányi hivatal elrendelte, hogy szűnjön meg a májusfa felállítása.35 Ez a rendelkezés természetesen nem szüntette meg a szokást. A jeles napokkal gyakran mint határnapokkal találkozunk a 18. században. Székesfehérváron ugyanúgy, mint Budán, Sopronban, Pozsonyban vagy Bécsben a városi polgár saját borát házában szabadon kimérhette olyan időszakban, amikor a város nem mért bort. 1702-ben a tanács úgy határozott, hogy a szőlősgazdák Urinc-napig (augusztus 10.) a szőlőhegyen is felállíthatták bormérő bódéikat. 1722-ben karácsonyig, 1723-ban Márton-napig (november 11.) a lakosság nem hozhatott be idegen bort és mustot a városba.36 A szőlőműveléshez kapcsolódó Donát-kultusz is 18. századi eredetű Székesfehérváron. Az öreghegyi Szent Donát kápolnát a polgárság kérelmére 1733-ban építették. Egészen a második világháborúig Donát napján (augusztus 7.) a belvárosi és a felsővárosi templomokból körmenet indult a szőlőhegyi kápolnához. A szőlőművelés-bortermelés népszokásaihoz tartozott a János-napi borszentelés is. János napján (december 27.) a szőlősgazdák egy üveg bort vittek a felsővárosi templomba, amit a főoltár jobb oldalán álló kis asztalra tettek. A megszentelt borból minden hordóba öntöttek egy kicsit, mert azt tartották, hogy a szentelt bortól nem virágosodik meg a bor. Napjainkra e jeles napi szokások jó része eltűnt Székesfehérvárról, de születtek újak a városi közösség örömére. „jöjjünk rá arra, hogy az ember társas lény, közösségbe tartozik, és a mi közösségünk a történelmi hagyományaival együtt nagyon szép keretet tud adni a családi és baráti programjainknak. fogalmazott Cser-Palkovics András polgármester a 12. Pünkösdi virágálom ünnepélyes megnyitóján, 2016-ban. Pünkösdre a helyi virágüzletek, virágkötők ünnepi virágkompozíciói díszítik a Belváros szobrait, kútjait, házait, kapuit. A kompozíciókra, a legszebbnek tartott alkotásokra a fehérváriak szavazhatnak is. Fehérváron az esztendő újévi lencseosztással kezdődik. A Magyar Honvédség gulyáságyúiban főtt, elfogyasztóinak egész évre sok pénzt hozó lencsefőzeléket a polgármester, alpolgármesterek, a város országgyűlési képviselői szolgálják fel az Álba Plazában. Székesfehérváron a Sóstó természetvédelmi területén zajlik az Évkerék vetélkedősorozat, a Sóstói Hagyományőrző Napok, az Attila, az Árpád, a Koppány és a Csaba napi hagyományőrző programokkal (íjászverseny, népi küzdősportok, kézművesség, bográcsos ételek). Húsvétra a Liszt Ferenc utcai Koronás kutat hímes tojásokkal, zöld ágakkal díszítik fel (Tojásküt). Augusztus első felében a Nemzeti Emlékhelyen felépített szabadtéri színpadon mutatják be a koronázási játékokat, amelyeket Szent István király hetében a Városház téren és a Fő utcán vásár követ. Katalin napkor ugyancsak a Liszt Ferenc utcában, Kati néni, az utolsó fehérvári piaci libafertályárus szobránál virággal köszöntik a Katalinokat, finom harapnivalóval és népzenével a résztvevőket. A karácsonyi vásárral egy időben ismét a virágboltok kompozíciói, adventi koszorúi gyönyörködtetik a Belvárosban járókat. Júniusban a szárazréti borsófesztivál, szeptemberben a Felsővárosban zajló lecsófesztivál mozgat meg tömegeket. A város szakrális élete is egész évben eleven. Újévkor és farsang utolsó napján szentségimádást rendeznek a püspöki székesegyházban. Minden esztendőben lezajlik a térbetü/ésnck nevezett szertartás, ahol minden fehérvári egyházközségnek egy órányi idő jut a Szentháromság-olvasóra és az Oltáriszentség-litániára. A felsővárosiak térbetülésé.re újévkor a püspöki mise után és húshagyókedden délben kerül sor. Székesfehérvár lakossága a pestisjárványoktól való megszabadulás érdekében. A Sebestyén napi búcsüt (január 20.) a Belvárosból a felsővárosi Szent Sebestyén-templomba tartó körmenettel, püspöki nagymisével ma is megtartják. A püspöki nagymise után a résztvevőket farsangi fánk és forralt bor melletti beszélgetésre hívják.37 Öreghegyben 1994 óta minden esztendőben megtartják a Szent Donát-kápolna búcsúját (augusztus 7.). Az új kápolnában a megyős püspök a jelenlevő papsággal koncelebrált szentmisét mutat be, ahol a szentbeszédben megemlékeznek Szent Donát püspök vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás, jégeső elleni védelmezőjéről. Mise után az öreghegyi egyházközség szerény fogadásra várja a híveket az altemplom előtt létesített kegyeleti helyen. Újjáéledése, 1994 óta a körmenet a Bányatótól indul. 2004-től Székesfehérvár Noé-hegyi Szent István Borrend54 JANKOV1CH 1959, 256. 55 KÁLLAY 1988,316. 36 KÁLLAY 1971,47-48. 37 LUKÁCS 2012, 289-302. 451
